Megugrott a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, ám óriási a hiány gyógypedagógusokból

A szakszerű ellátást egyre nehezebb biztosítani.

Egy év alatt jelentősen, 92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek száma - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanévre vonatkozó részletes adatközléséből. Bár az SNI-vel diagnosztizált gyerekek száma minden évben növekszik, az elmúlt tizenkét évben egyszer sem volt olyan mértékű az emelkedés, mint legutóbb. A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a súlyos tanulási zavarral rendelkező gyerekek száma nőtt: a 2021/2022-es tanévben 45,3 ezren voltak, ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A KSH szerint a növekedés “részben” a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, ám hogy milyen egyéb okok lehetnek, arról a hivatal elemzésében nem esett szó. Pedig Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítója szerint éppen az “egyéb okok” a fontosabbak. A szakértő a Népszavának nyilatkozva elmondta: a diagnosztikai eszközök nem változtak annyira, amivel magyarázni lehetne az SNI-s, különösen a fejlődési, tanulási zavaros gyerekek számának ilyen mértékű növekedését. Szerinte ebben sokkal nagyobb szerepe van például a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak, az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába és nem kapott fejlesztő oktatást. Az ő helyzetükön ráadásul a koronavírus miatti távoktatás is tovább rontott.

Fehér Tibor gyermekpszichológus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja szintén úgy látja, hogy több probléma adódott össze, szerinte ide tartozik az a 2018-as törvénymódosítás is, amely megszüntette annak a lehetőségét, hogy azok a gyerekek, akik még nem tanulási zavarral, “csak” tanulási nehézségekkel küzdenek, felmentést kapjanak az osztályozás alól egyes tantárgyak esetében - a nehézségekre pedig további terhek rakódhatnak, ha az érintett tanulókra nem figyelnek oda eléggé. A megfelelő fejlesztést pedig a szakemberhiány is nehezíti. Fehér Tibor több olyan esetről is tud,

Mitre-Károlyi Márta, a Pedagógusok Szakszervezetének Vas megyei elnöke két éve vonult nyugdíjba gyógypedagógusként, ám most ismét munkába áll. Lapunknak elmondta,

- Egy fiatal, pályakezdő kolléga foglalkozott a gyerekekkel. Két évig bírta. A fiatalok aránya nagyon alacsony a mi köreinkben is, aminek az egyik elsődleges oka az alacsony fizetés - fogalmazott.

– Jelenleg közel 10 ezer szakembert foglalkoztatnak gyógypedagógus (és konduktor) munkakörben, szemben a 2010-es évvel, amikor ez a szám mintegy 5700 fő volt - olvasható Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkárának válaszában, amit Kanász-Nagy Máté LMP-s képviselő írásbeli kérdésére adott júniusban. Rétvári szerint az is nagy eredmény, hogy száz SNI-s gyermekre 11,93 fő gyógypedagógus, konduktor jutott a 2020/2021-es tanévben, ami mintegy öt fővel több, mint 2010-ben.

Ugyanakkor érdemesebb lehet azt megnézni, egy gyógypedagógusnak átlagosan mennyi SNI-s gyermekkel kell foglalkoznia: Rétvári adataival számolva egy szakemberre 9,7 gyermek jut. Az arányok ráadásul változnak az intézménytípusok szerint. A KSH adatai alapján például a nappali oktatásban tanuló általános iskolások 8,1 százaléka volt SNI-s tavaly, ami 58,3 ezer általános iskolás tanulót jelent, ellátásukat pedig 4,2 ezer gyógypedagógus és konduktor segítette, ami már 13,8 gyereket jelent szakemberenként.

Mitre-Károlyi Márta szerint ahhoz, hogy egy gyógypedagógus hatékonyan végezhesse a munkáját, maximum nyolc fős csoportokkal kellene dolgoznia. De míg a gyógypedagógusok száma az utóbbi néhány évben nem emelkedett számottevően (Rétvári 2019-ben is mintegy 10 ezer szakemberről írt), addig a fejlesztésre, ellátásra szoruló gyerekek száma folyamatosan növekszik. A szakemberhiányt jelzi az is, hogy a közszféra állásportálján egy héttel a tanévkezdés előtt is mintegy kétszáz fejlesztő- és gyógypedagógus, logopédus, iskolapszichológus álláshely van meghirdetve;