Egy év alatt jelentősen, 92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek száma - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanévre vonatkozó részletes adatközléséből. Bár az SNI-vel diagnosztizált gyerekek száma minden évben növekszik, az elmúlt tizenkét évben egyszer sem volt olyan mértékű az emelkedés, mint legutóbb. A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a súlyos tanulási zavarral rendelkező gyerekek száma nőtt: a 2021/2022-es tanévben 45,3 ezren voltak, ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A KSH szerint a növekedés “részben” a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, ám hogy milyen egyéb okok lehetnek, arról a hivatal elemzésében nem esett szó. Pedig Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítója szerint éppen az “egyéb okok” a fontosabbak. A szakértő a Népszavának nyilatkozva elmondta: a diagnosztikai eszközök nem változtak annyira, amivel magyarázni lehetne az SNI-s, különösen a fejlődési, tanulási zavaros gyerekek számának ilyen mértékű növekedését. Szerinte ebben sokkal nagyobb szerepe van például a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak, az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába és nem kapott fejlesztő oktatást. Az ő helyzetükön ráadásul a koronavírus miatti távoktatás is tovább rontott.
Fehér Tibor gyermekpszichológus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja szintén úgy látja, hogy több probléma adódott össze, szerinte ide tartozik az a 2018-as törvénymódosítás is, amely megszüntette annak a lehetőségét, hogy azok a gyerekek, akik még nem tanulási zavarral, “csak” tanulási nehézségekkel küzdenek, felmentést kapjanak az osztályozás alól egyes tantárgyak esetében - a nehézségekre pedig további terhek rakódhatnak, ha az érintett tanulókra nem figyelnek oda eléggé. A megfelelő fejlesztést pedig a szakemberhiány is nehezíti. Fehér Tibor több olyan esetről is tud,
amikor egy SNI-s gyermeknek heti két alkalom foglalkozást írt elő a szakbizottság, de a fejlesztő- és gyógypedagógusok alacsony száma és leterheltsége miatt ezt valójában nem kaphatja meg.
Mitre-Károlyi Márta, a Pedagógusok Szakszervezetének Vas megyei elnöke két éve vonult nyugdíjba gyógypedagógusként, ám most ismét munkába áll. Lapunknak elmondta,
óriási hiány van gyógypedagógusokból, most azért hívták vissza korábbi munkahelyére, mert senki nem volt, aki szeptembertől ellátta volna azt a csoportot, amelyikkel korábban ő is dolgozott.
- Egy fiatal, pályakezdő kolléga foglalkozott a gyerekekkel. Két évig bírta. A fiatalok aránya nagyon alacsony a mi köreinkben is, aminek az egyik elsődleges oka az alacsony fizetés - fogalmazott.
Egy pályakezdő gyógypedagógus bére bruttó 260 ezer forint, plusz 9-10 ezer forint gyógypedagógiai pótlék, szintén bruttóban.
– Jelenleg közel 10 ezer szakembert foglalkoztatnak gyógypedagógus (és konduktor) munkakörben, szemben a 2010-es évvel, amikor ez a szám mintegy 5700 fő volt - olvasható Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkárának válaszában, amit Kanász-Nagy Máté LMP-s képviselő írásbeli kérdésére adott júniusban. Rétvári szerint az is nagy eredmény, hogy száz SNI-s gyermekre 11,93 fő gyógypedagógus, konduktor jutott a 2020/2021-es tanévben, ami mintegy öt fővel több, mint 2010-ben.
Ugyanakkor érdemesebb lehet azt megnézni, egy gyógypedagógusnak átlagosan mennyi SNI-s gyermekkel kell foglalkoznia: Rétvári adataival számolva egy szakemberre 9,7 gyermek jut. Az arányok ráadásul változnak az intézménytípusok szerint. A KSH adatai alapján például a nappali oktatásban tanuló általános iskolások 8,1 százaléka volt SNI-s tavaly, ami 58,3 ezer általános iskolás tanulót jelent, ellátásukat pedig 4,2 ezer gyógypedagógus és konduktor segítette, ami már 13,8 gyereket jelent szakemberenként.
Mitre-Károlyi Márta szerint ahhoz, hogy egy gyógypedagógus hatékonyan végezhesse a munkáját, maximum nyolc fős csoportokkal kellene dolgoznia. De míg a gyógypedagógusok száma az utóbbi néhány évben nem emelkedett számottevően (Rétvári 2019-ben is mintegy 10 ezer szakemberről írt), addig a fejlesztésre, ellátásra szoruló gyerekek száma folyamatosan növekszik. A szakemberhiányt jelzi az is, hogy a közszféra állásportálján egy héttel a tanévkezdés előtt is mintegy kétszáz fejlesztő- és gyógypedagógus, logopédus, iskolapszichológus álláshely van meghirdetve;
vannak olyan tankerületi központok, intézmények, ahol egyszerre öt-hat, vagy még ennél is több szakembert keresnek.
Betöltetlen vagy hiányzó helyek
A T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ idén januárban publikált, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült kutatásából kiderült: a felmérésben résztvevő iskolák 46 százaléka jelezte, hogy hiány van náluk gyógypedagógusokból. 23 százalék válaszolta azt, hogy lenne náluk ilyen státusz, de nincs feltöltve vagy nem elég, 23 százalék pedig azt, hogy lenne igény gyógypedagógusokra, de nem kaptak rá státuszt. Az utánpótlás is kérdéses: idén 2729-en jelentkeztek gyógypedagógus képzésre, de csak 1491 jelentkezőt vettek fel, 139-cel kevesebbet, mint tavaly. A felvettek közül sem jut el mindenki a diplomáig, a fiatalok körében pedig ebben a munkakörben is nagy a pályaelhagyás.
