A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) keddi kamatdöntő ülésén újabb 100 bázisponttal 10,75 százalékról 11,75 szálakra emelte irányadó kamatát – közölte az az MT ülése után a jegybank.
Ilyen magas jegybanki kamatokat utoljára 2004-ben láthattunk. Az elemzők és a piac szerint is minimálisan 1 százalékpontos emelésre volt szükség, vagyis az MNB csak a kötelezőt hozta. Az euróval reggel átmenetileg 405,5 forinton is kereskedtek, de a kamatdöntést 406,5 forinton várta a piac, a döntésre pedig nem adott különösebb reakciót az árfolyam.
A MNB nem tehet mást, mint hogy szigorít a kamatain, hisz a KSH júliusi adatai szerint már 13,7 százalék volt az infláció, és hétköznapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy augusztusban tovább folytatódtak az áremelések. Ráadásul az Orbán-kormány augusztus elsejétől drasztikusan megemelte a lakossági energiaárakat a „rezsicsökkentés” átalakításával, ami újabb lökést ad az inflációnak.
Brutálisan gyorsult az infláció, 50, azaz ötven százalék felett egyes élelmiszerek drágulása„Az infláció el fog múlni, mi meg akkor is itt leszünk”Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott elemzői előjelzések azzal számolnak, hogy 12 havi drágulás az év utolsó hónapjában 20 százalékon vagy még afelett fog tetőzni. A 20 százalékos inflációhoz képest a 11,75 százalékos kamat nyolc százalékos negatív reálkamatot jelent, vagyis bőven van helye az emelésnek, hiszen ez sok minden, csak nem monetáris szigor. Az elemzők szerint a jegybank az év végéig folytatja a kamatemeléseket, reálisan 15 százalékos alapkamatnál alatt állhat meg.
Megszenvedjük a válságot, 20 százalék felett tetőzhet az infláció az év végénAz infláció tartósan beragad a várakozások szerint, az idei éves átlagos átlagos drágulás 13-14 százalék, 2023-as pedig 11-13 százalék lehet és a 12 havi infláció 2023 szeptemberéig nem is csökken 10 százalékpont alá. Ráadásul nem csak idehaza, hanem a világban mindenütt arat az infláció, ami miatt a nagy jegybankok is erőteljes kamatemelésekébe kezdtek. Persze más szintetekről beszélünk: az amerikai jegybank (Fed) irányadó kamat jelenleg 2,5 százalék és épp a múlt héten üzenték meg az amerikai jegybankárok, hogy komolyan gondolják a 2 százalékos inflációs cél elérését, ennek érdekében további kamatemelések jönnek. Az EKB irányadó kamata 0,5 százalék, ám az eurózónában a kamatemelési ciklus csak most az ősszel fog beindulni.
Ha beindul az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusa is, az az az eurót fogja erősíteni a forinttal szemben, vagyis az MNB alapkamata hiába van már 12 százalék közelében, a relatív különbséget tartania, sőt növelnie kell annak érdekében, hogy a forint erősödni tudjon. Márpedig a gyenge forint az infláció egyik jelentős oka. Elég csak az energiaárakra gondolni:
nemcsak az a gond, hogy sokba kerül az olaj és gáz, hanem az is, hogy a drága dollárban és euróban számolják el.
Középtávon nagy forinterősdésre nem lehet számítani, az elemzők szerint jelenleg már az eredmény lenne, ha az euró árát sikerülne 400 forint körül stabilizálni.
A szigorítás mértéke megfelel a várakozásoknak, mi is ilyen mértékű emelésre számítottunk – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a jegybanki döntést kommentálva. Ahogy az előző kamatemelésekre, így a mostani szigorításra is elsősorban az inflációs nyomás miatt volt szükség. Az fő inflációs mutató ugyanis júliusban éves összevetésben infláció 13,7 százalékra gyorsult, a maginfláció pedig 16,7 százalékra emelkedett.
Németh Dávid szerint az MNB a mostani kamatdöntéshez fűzött, a délután 3 órakor megjelenő indoklása továbbra is szigorú hangvételű lesz, azaz utalni fog arra, hogy amíg az infláció nem kezd lassulni, addig szükség van a kamatemelésre. A szigorításra a forint miatt is szükség volt, mégpedig azért, mert a magyar deviza árfolyama gyengének mondható, a 400 forint feletti euróárfolyam miatt drága az import, amely így hozzájárul az infláció növekedéséhez.
Egyelőre nagyon bizonytalanok a kilátások,
több forgatókönyv is elképzelhető a kamatpálya alakulására. A szakember hozzáfűzte: Ha nem lesz újabb sokkhatás a nemzetközi és a magyar gazdaságban, például az energiaárak egy újabb drasztikus emelkedés, akkor az év végén tetőzhet az alapkamat 14 százalék körüli szinten. Csak 2023 első félévének végén jöhet az első lazítás, azaz kamatcsökkentés.
