A 20 ezer ember bevonásával készült globális kutatás címe - amely a Nyílt Társadalom Alapítványok megrendelésére készült - Törésvonalak: Globális perspektívák egy válságban lévő világról.
A válaszadók az ukrajnai invázió okait eltérően ítélik meg, de nagyon sokan (a vizsgált 22 országból 16-ban) gondolják úgy, hogy a békéhez Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt ukrán területekről.
Kevesen vélik úgy (észak-amerikaiak 8 és a nyugat-európaiak 13 százaléka), hogy Ukrajnának fel kellene adnia területének egy részét.
Ugyancsak nagy, csaknerm kétharmados az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy Oroszország veszélyt jelent a világ biztonságára. A többség mindenütt azt szeretné, ha országa támogatná az orosz-ukrán békemegállapodást, hogy a világ más globális kérdésekre és szükségletekre összpontosíthasson. Meglepő módon kevesen, a megkérdezettek mintegy ötöde tartja csak a háborút a legfontosabb prioritásnak. Eltekintve Kelet-Európától és a legtöbb G7-országtól nem is sorolják a három legfontosabb globális kérdés közé.
Ehelyett a klímaváltozás áll az élen: 86 százalék ért egyet azzal, hogy ez már most is hatással van az életére.
A klímaválságot a három legfontosabb globális kérdés között említették mindenütt, kivéve Egyiptomot – az idei COP 27 ENSZ-klímakonferencia házigazdáját – és Szaúd-Arábiát. Néhány európai országban a klímakérdés messze megelőzi a gazdasági válság problémáját. A válaszadók háromnegyede szerint a gazdag országoknak vezető szerepet kellene vállalniuk egy globális biztosítási alap létrehozásában, hogy a világ jobban védekezhessen az éghajlatváltozás hatásai ellen.
A felmérés szerint az esetleges élelmiszerhiány is olyan kérdés, ami mindenhol aggodalomra ad okot. A három vizsgált alacsony- és közepes jövedelmű latin-amerikai országban (Brazília, Kolumbia és Mexikó) a válaszadók 80 százaléka "gyakran aggódik amiatt, hogy a családja éhezni fog-e", míg a négy, a vizsgálatban részt vevő szubszaharai országban (Kenya, Nigéria, Szenegál és Dél-Afrika) ez az arány 77 százalék. A magas jövedelmű országokban élő válaszadók közel fele a megélhetési költségek emelkedését nevezi meg a családja és közössége előtt álló három legnagyobb kihívás egyikeként. A válaszadók 83 százaléka szerint a nemzetközi kormányzati együttműködésnek "többet kellene tennie az élelmiszerárak szabályozásáért".
A migrációval kapcsolatban a világ egészen más állásponton van, mint az Orbán-kormány: erős, 74-76 százalékos támogatottságot kapott az a javaslat, hogy „az országok több biztonságos és legális útvonalat nyissanak meg a menekültek számára, ahogyan Európa tette az ukrán menekültek esetében". Ugyancsak
sokan támogatják az olyan ambiciózus globális politikai megoldásokat, mint az adósságok elengedése vagy csökkentése.
Ezeknek főleg azokban az alacsony és közepes jövedelmű országokban van széles körű a támogatottsága, amelyek a fő kedvezményezettek lennének, de még Nyugat-Európában és az USA-ban is többen vannak az adósságelengedést támogatók (56 és 57 százalék), mint az ellenzők.
Különösen a gazdagabb országokban nagy az elégedetlenség az ENSZ munkájával kapcsolatban – mutatta ki a kutatás, amit egyébként pont az ENSZ Közgyűlés szeptemberben kezdődő, 77. ülésszaka előtt készítettek el.
Ideje a bátor cselekvésnek