A nyugdíjak idén mér két alkalommal is emelkedtek, 8,9 százalékkal, ám ez lényegesen elmaradt az infláció várható mértékétől. A KSH adatai szerint augusztusban 15,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint tavaly ilyenkor, ám az első nyolc hónap átlagos inflációja csak 10,7 százalék volt, míg a nyugdíjas árindex 10,6 százalékot ért el az első nyolc hónapban.
A nyugdíjtörvény fő szabálya szerint minden évben annyival kell emelni az öregségi ellátások mértékét, amekkora az infláció, amit most éves szinten az elemzők
14 százalék körüli értékre várnak.
Ez alapján a nyugdíjasoknak novemberben újabb, legalább 5,1 százalékos, januárig visszamenőleges emelés járna. Ugyanakkor a korábbi évek gyakorlata és a nyugdíjtörvény szerint a novemberi kiegészítő emelést az első nyolc hónapban mért tényleges infláció alapján számolják ki. Ha idén is ezt a szabályt követné a kormány, akkor a nyugdíjasok sokkal rosszabbul járnának, hisz a KSH mért adatai szerint 10,7 százalék volt az első nyolchavi átlagos infláció. Ez alapján
a kiegészítő emelés mértéke nem érné el a két százalékot sem, vagyis feleakkora lenne, mint ami ténylegesen a nyugdíjasoknak járna.
A novemberi emelés mértéke ezzel együtt a kormány egyedi döntésétől függ, politikai és szociális okokból sem engedhetik meg, hogy csak 1,8 százalékkal emeljék a nyugdíjakat.
2023-ra a már elfogadott költségvetésben a kormány 5,2 százalékos inflációval számolt, így ekkora januári nyugdíjemelés járna a törvény szerint. Ezzel szemben a jövő évi infláció 12-15 százalékos sávban szóródhat az elemzői előrejelzések szerint, így januárban minimum 12 százalékos nyugdíjemelés járna az időseknek. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a 2023-as költségvetés vélhetően át kell számolni az az infláció elszállása miatt, de erre szerinte csak decemberben kerülhet sor.
Hidegebb lesz az állami intézményekben, lehet, hogy hitelből veszik meg a Vodafone-t – Kormányinfó percről percre