Május végén módosított alaptörvényt a kormánypárti kétharmad, amelynek értelmében a kormány „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” esetén is elrendelhet veszélyhelyzetet, ezt az alkotmánymódosítás kihirdetése napján meg is tette, határozatlan ideig. A Magyar Honvédségben a veszélyhelyzet egyúttal felmondási tilalmat is jelent: eddig a koronavírusra hivatkozva volt gyakorlatilag tilos a kilépés, most a szomszédban dúló háború miatt. A túlterheltség és az alacsony bérezés miatt azonban nem vonzó a szakma, sokan kilépnének - számolt be róla a 24.hu egy neve elhallgatását kérő, honvédségi középvezetőre hivatkozva.
A lap forrását az idén év elején kiosztott hathavi fegyverpénz sem marasztalja már. „Képzelheti, hogy milyen lehet a morál a honvédelemnél, ahol akarata ellenére tartják ott az emberek egy részét” - fogalmazott.
A felmondási tilalom 2020 áprilisa óta tart. Előbb kormányrendeletben, majd törvényben is megtiltották, hogy hogy különleges jogrendben a hivatalos állomány tagjai lemondjanak a szolgálati jogviszonyukról, a szerződéses állomány tagjainak pedig lejárt szerződés esetén is maradniuk kell, hacsak nem közös megegyezéssel távoznak, ami azt jelenti, hogy az állományparancsnoknak hozzá kell járulnia ehhez, főtisztek esetén pedig a vezérkari főnöknek. A 24.hu forrása szerint azonban rendkívül ritka, hogy valakit elengednek, így próbálják a fluktuációt megállítani.
„Elapadt a jelentkezők száma, ezért akarják bármi áron megtartani az embereket. A mi dandárunknál 2020-ban még ötször tudtunk alapkiképzést tartani összesen ötszáz jelentkezőnek, idén eddig egy kiképzés jött össze, mindössze negyven fővel”
- ismertette a problémát.
Mivel a parancsnokokon a forrás állítása szerint hatalmas a politikai nyomás, csak a legkülönlegesebb esetben engedélyezik a leszerelést, például, ha valaki a beteg családtagja ápolására hivatkozva kéri azt. A katonák elvágyódásának oka azonban leginkább a túlterheltség és az alacsony bérezés. A veszélyhelyzetben ugyanis megnövelték a szolgálatteljesítési kötelezettség idejét, ami így a korábbi heti 40-nel szemben elérheti a heti 60 órát is.
A Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium bő másfél hét alatt nem reagált a 24.hu vonatkozó kérdéseire.
