Az ukrán hadseregnek a Herszoni régióban aratott átütő sikere után az orosz haderő a civil lakosságon állt bosszút. Vasárnap este az ukrajnai áramszolgáltatókat, a vízszolgáltatást támadta, így Ukrajna egy jelentős része sötétségbe borult. Hétfőre részlegesen sikerült helyreállítani a villamos energia termelést, de napközben Kijevből és Harkivból ismét áramkimaradásokat jelentettek. Utóbbi városban hétfőn ismét leállt a metróközlekedés.
Mindez azonban nem szegte kedvét az ukrán hadseregnek. A Harkivi területet szinte teljesen ellenőrzése alá vonta, hétfőn egy sor, az orosz határ közelében lévő települést foglalt vissza. Kijevben dominóeffektusban reménykednek, abban, hogy az orosz hadsereg összeomlása nem áll meg. Vannak is erre utaló jelek. A déli fronton, az oroszok által elfoglalt Herszon térségében az ukránok újabb falvakat foglaltak vissza, így már 500 négyzetkilométernyi területet kaparintottak meg az oroszoktól a nemrégiben indított katonai manőver óta. De ennél is fontosabb, hogy egybehangzó jelentések szerint több orosz katona tárgyalt az ukrán erőkkel a fegyverletételről.
Harcokat jelentettek keletről, a Donyeckhez közeli Vuhledarból. Ennek azért van jelentősége, mert ha itt áttörést érnének el és elindulnának délre, akkor az ukránok a HIMARS rendszerekkel már tűz alá tudnák venni Mariupolt, illetve a Krímet és Rosztovot össszekötő parti útszakaszt.
Mindezekkel egybecseng, hogy orosz források szerint az elmúlt napok ukrán harci sikerei után rendkívül rossz a hangulat az orosz hadseregen belül, a katonák maguk sem hisznek a győzelemben. Ami azonban valóságos szenzációval ér fel: az orosz állami propaganda zászlóshajójánál, az 1-es csatornán sugárzott vitaműsorban egy szakértő szintén úgy vélekedett: a háborút nem lehet megnyerni.
Szakértők szerint a Herszoni területről elmenekült orosz erők az Oszkil-folyótól keletre táboroznak le, hogy az itteni védelmet erősítsék. Úgy vélik: a katonaság annyira meggyengült, hogy kénytelen a védekezésre koncentrálni, a támadásra most nincs erő. Oleh Zsdanov ukrán katonai szakértő úgy vélte, hogy az ukrán térnyerés utat nyithat az Oroszország által június eleje óta tartott Luhanszki terület felé. A térség székhelye, Luhanszk, mintegy 340 kilométerre délkeletre fekszik Harkivtól.
Oroszországnak kezdettől fogva deklarált célja volt, hogy elfoglalja ezt a területet, amelynek egy részét már 2014 óta oroszbarát szeparatisták ellenőrzik. „Ha rápillantunk a térképre, logikusan feltételezhető, hogy az offenzíva Szvatovo, Sztarobelszk, Szeverodonyeck és Lisszicsanszk irányába fog fejlődni” - mondja Zsdanov. Ezt támasztja alá, hogy tegnap komoly harcokat jelentettek Szeverodonyeck térségéből.
Az immár Lettországból működő Meduza.io Kreml-kritikus online portál szerint Oroszország „határozatlan időre” elhalasztotta az elfoglalt ukrán területek Oroszországhoz való csatolásáról tervezett „népszavazásokat”. A Kremlhez közel álló források a Meduzának elmondták, a döntésnek egyetlen oka van: Ukrajna sikeres ellentámadása. Valójában a "referendumokat" Luhanszkban, Donyeckben, valamint Harkiv, Zaporizzsja és Herszon régiókban többszöri halasztás után november 4-re tervezték.
Esély a biztonsági zónára az erőműnél
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi úgy látja, hogy mind az orosz, mind az ukrán fél „érdeklődést mutat” az iránt, hogy biztonsági övezetet hozzanak létre a jelenleg teljesen leállított zaporizzsjai atomerőmű körül. Mindkét fél tárgyalna ezzel kapcsolatban a NAÜ-vel, és – ahogy fogalmazott – „kérdéseket tenne fel”. Grossi azt is hangsúlyozza, hogy az atomerőmű üzemeltetésével kapcsolatos döntéseket eddig Ukrajna hozta meg, nem pedig Oroszország.
