Soha nem látott királyi menetet tartottak Edinburgh-ban, holnap viszik Londonba II. Erzsébet királynő koporsóját

Tisztelettel adózott III. Károly király édesanyja, II. Erzsébet emléke előtt a brit parlamentben tartott ceremónián. Itt fogadta a hivatalos részvétnyilvánításokat is a Lordok Háza és a Képviselőház felszólalóitól, kifejezve ezzel a kormányzat és a királyság alkotmányos összefonódását - írja a The Guardian.

III. Károly a Westminster Hallban személyes hangvételű beszédben mondott köszönetet a részvétnyilvánításokért. Mint mondta, meghatódva látta a parlamentben az édesanyja uralkodási jubileumainak emlékműveit, köztük a gyémántjubileumára emlékező, 2012-ben készített ólomüveg-ablakot. Elhatározta, hűségesen követni fogja édesanyja példáit. Felidézte, II. Erzsébet még nagyon fiatalon, uralkodása elején hitet tett rá, hogy „szolgálja hazáját és népét, és fenntartja az alkotmányos kormányzás értékes elveit, amelyek nemzetünk szívében állnak.”

Az események a skót fővárosban, Edinburghban folytatódtak. III. Károly és a királyi család más tagjai II. Erzsébet királynő koporsója mögött több ezer ember jelenlétében haladtak végig a Royal Mile-on (Királyi mérföld) a Szent Egyed katedrálishoz. Megemlékezést követően a gyászolók itt róhatják le kegyeletüket - számolt be a BBC.

A Sky News tudósítója megjegyzi, a mai edinburgh-i megemlékezések szinte mindegyike példátlan. A Szent Egyed katedrálisba tartó királyi menethez foghatót korábban még soha nem tartottak, ilyen eseményre általában csak Angliában kerül sor. Szintén új jelenség a skót parlament részvétnyilvánítása, ami 1952-ben - VI. György király halálának és II. Erzsébet királynő megkoronázásának évében - még nem is létezett. Az esemény biztonságára több mint 7000 skót rendőr ügyelt.

Azonban nem mindenhol búcsúztatták az Egyesült Királyság uralkodóját a legnagyobb átéléssel. A Vice beszámolója szerint ugyanis több volt brit gyarmat visszakövetelné a világ legnagyobb gyémántjaként számon tartott Koh-i-Noor gyémántot. Az ékszer jelenleg a londoni Towerben található a koronaékszerek részeként. A 109 karátos Koh-i-Noor-t a világ legdrágább gyémántjának tartják, 400 millió dollár és a felbecsülhetetlen közé taksálva, azonban több korábbi gyarmattal tulajdonjogi vita középpontjában áll, ugyanis míg a britek szerint az ékszer „ajándék” volt, addig India, Irán, Afganisztán és Pakisztán szerint szó sincs erről: a gyémánt zsákmányként került a britek birtokába, így nem ők a jogos tulajdonosai. Valójában a követelés benyújtása egy, a brit gyarmatosítás ellen való tiltakozásnak tudható be, mely szerint az Egyesült Királyságban lekicsinylően gondolkodnak a mintegy 200 éven át fennállt gyarmatbirodalom brutalitását és a kizsákmányolás mértékét.

A gyémánt visszakövetelésére az adta az alkalmat, hogy a Koh-i-Noor-ról úgy tartják, a nőknek szerencsét, a férfiaknak azonban balszerencsét hoz, így III. Károlynak már vélhetően nem lesz szüksége rá. Persze a britek így sem tervezik az ékszert visszaadni, úgy tudni, Kamilla királynéhoz kerülhet.

II. Erzsébet születése körül a brit gyarmatbirodalom több mint 412 millió embert uralt és bár a királynő nem élt a gyarmatosítás csúcsa idején, azzal vádolják, hogy szemet hunyt számos bűncselekmény, például a rabszolgakereskedelem fölött.

II. Erzsébet királynő temetése szeptember 19-én lesz, az elhunyt uralkodó koporsóját kedden szállítják repülőgéppel Edinburghból Londonba. A koporsót előbb a Buckingham-palotába viszik, majd a Westminster Hallba szállítják, ahol négy napra felravatalozzák. A búcsúszertartás a Westminster apátságban lesz.