Részleges katonai mozgósítást rendelt el Vlagyimir Putyin, minden lehetséges eszköz bevetésével fenyegette meg a Nyugatot

Szerinte a Nyugat nem is akarja, hogy béke legyen Ukrajna és Oroszország között. Háromszázezer tartalékost hívnak be.

Részleges katonai mozgósítást rendelt el Oroszországban mától Vlagyimir Putyin az Ukrajnától elfoglalt területek védelmében.

Az orosz elnök – írja a BBC – televíziós beszédben tett bejelentést erről. Döntését a két ukrajnai megyét, Donyecket és Luhanszkot magában foglaló régió, Donbasz védelmével indokolta. Közlése szerint azok, akiket behívnak, teljes jogú katonák lesznek, a mozgósításról szóló rendeletet pedig már alá is írta.

Beszédében Vlagyimir Putyin azzal vádolta a a nyugati hatalmakat, hogy nem akarnak békét Ukrajna és Oroszország között, illetve hogy atomfegyverekkel zsarolják Oroszországot. – Ha a területi integritásunkat veszély fenyegeti, ha meg kell védeni Oroszországot és a népünket, akkor minden lehetséges eszköz bevetésére készen állunk.

– fenyegetőzött.

Szergej Sojgu védelmi miniszter közlése szerint a részleges katonai mozgósítás során

Állítása szerint a mozgósítás csak a katonai tapasztalatokkal rendelkezőkre terjed ki, újoncokra és kadétokra nem. Mint mondta, a katonákat kiképzésben részesítik a bevetés előtt. Szerinte Oroszország „nemcsak Ukrajna, hanem a nyugati közösség ellen” folytat harcot.

Az orosz védelmi tárcavezető állítása szerint 5937 orosz katona vesztette életét eddig a háborúban. Ez a szám lényegesen kisebb az ukrán és a nyugati fél becsléseinél.

Ukrajna nemrég ellenoffenzívát indított az oroszok által megszállt területeken, és látványos győzelmeket is aratott, sikerült visszafoglalnia például a stratégiai jelentőségű várost, Izjumot is.

Ferenc pápa szerdai általános audienciáján arról beszélt, hogy az ukránok „kegyetlenség, szörnyűségek és kínzás” áldozatai. Anélkül, hogy említette volna Oroszországot, a katolikus egyházfő úgy fogalmazott: az ukránok

Szólt továbbá Konrad Krajewski bíborossal folytatott beszélgetéséről is. Krajewski a pápa szeretetszolgálatának vezetője, akire a hétvégén többedmagával tüzet nyitottak Ukrajnában, miközben adományokat osztogatott (senki sem sebesült meg). Krajewski az izjumi tömegsírok helyszínére is ellátogatott.

A nyugati médiumok és tisztségviselők legtöbbje úgy értékelte, a mozgósítás és a sebtiben kihirdetett „népszavazások” annak a jele, egyúttal beismerése annak, hogy nem áll jól a Kreml szénája Ukrajnában.

Bridget Brink, az Egyesült Államok kijevi nagykövete Twitter-bejegyzésében úgy értékelte, hogy a „színlelt népszavazások és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jelei”. Az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az annektált ukrajnai területekre – írta, hozzátéve, hogy továbbra is kiállnak Ukrajna mellett, ameddig csak kell.

Robert Habeck német gazdasági miniszter, egyben alkancellár kijelentette, Németország fontolgatja, hogy válaszlépést tesz a háború eszkalációjára. „Ez egy újabb rossz és helytelen lépés Oroszország részéről, természetesen meg fogjuk vitatni, és politikai szinten egyeztetni fogunk a válaszlépés módjáról” – mondta.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a tárca Twitter-oldalán közzétett közleményében úgy értékelte, Putyin lépése annak beismerése, hogy Ukrajnával kapcsolatos terve megbukott. „Ő és védelmi minisztere állampolgáraik tízezreit küldték rosszul felszerelve és rosszul irányítva a halálba” – fogalmazott. „Nincs az a mennyiségű fenyegetés és propaganda, amely elfedhetné a tényt, hogy Ukrajna nyerésre áll ebben a háborúban, a nemzetközi közösség egységes, Oroszország pedig globális páriává válik”.

A tárca szerdai hírszerzési jelentésében úgy értékelik, hogy jelentős nyomás nehezedik az orosz hadseregre, amely továbbra is létszámhiánnyal küzd Ukrajnában. Szerintük ezt hivatottak enyhíteni az orosz alsóház, az állami duma által kedden elfogadott törvényjavaslatok, amelyek egyebek között bevezetik a „mozgósítás, statárium és háború” kifejezéseket az orosz büntetőtörvénykönyvben.

A The Moscow Times beszámolója szerint az új jogszabályok értelmében 10 év börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik önként megadják magukat, és akár szintén 10 év börtönt kaphatnak azok, akik mozgósítás vagy háború közben dezertálnak. Akár három év börtönbüntetésre ítélhetik azokat, akik a háború alatt lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot.

A jelentés szerint az oroszok által megszállt ukrajnai területeken sebtiben kihirdetett „népszavazások” mögött az ukrán erők küszöbön álló támadásaival kapcsolatos félelmek és annak reménye áll, hogy ezek a területek Oroszország részeként nagyobb biztonságot élveznének.

Úgy értékelik, Vlagyimir Putyin nagyobb politikai kockázatot vállal azzal, hogy aláássa azon fikcióit, amelyek szerint Oroszország nem áll háborúban, és válság sem fenyegeti, mindezt pedig nagyobb haderő létrehozásának reményében teszi.

A kínai külügyminisztérium eközben felszólította a feleket, hogy bocsátkozzanak párbeszédbe és egyeztetésekbe, és találják meg a módját, hogy mindenki biztonsági aggályával érdemben foglalkozzanak.

Steve Rosenberg, a BBC tudósítója felhívja a figyelmet arra: bár a Kreml eddig rendre azt kommunikálta, hogy ukrajnai „különleges katonai művelete” a terv szerint halad, a részleges mozgósítással Putyin elismerte, hogy Oroszországnak több katonára van szüksége a harcmezőn.

A Sky News tudósítója, Diana Magnay pedig úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin beszédében az orosz elnöktől megszokott paranoia volt érzékelhető. Felidézte, hogy még karácsony előtt feltett neki egy kérdést az éves sajtótájékoztatón, mire az orosz elnök csak arról tudott beszélni, hogy a Nyugat „miként próbálja megtámadni Oroszországot”. „Még mindig ugyanaz az üldözési mánia van az elméjében, ez a »nem mi tehetünk róla, hanem ők«” – vélekedett. „Oroszország csapatokat küldött Ukrajnába, mégis, Putyin azt az üzenetet akarja átadni népének, hogy »kénytelenek voltunk megtenni, ami, még csak nem is Ukrajna hibája, hanem a Nyugat használja fel Ukrajnát arra, hogy megtámadjon minket«” – magyarázta. Diana Magnay szerint az orosz elnök valóban elhiszi azt, amit mond. „Olyan, mintha Vlagyimir Putyin egy alternatív valóságban élne, ahol meggyőződése szerint a Nyugat el akarja pusztítani Oroszországot” – vélekedett. Úgy látja, hogy szövetségeseinek nagy része szintén elhiszi azt, amiről az orosz elnök beszél.