gazdasági válság;Kína;Magyarország;beruházás;külügyminiszter;Szijjártó Péter;

Szijjártó Péter szerint Magyarországot Kína menti meg, ő ajánlja az együttműködést az EU-nak is

A pekingi vezetés soha nem támasztott semmilyen politikai feltételt gazdasági kérdésekhez. 

A nagy kínai beruházások biztosíthatják, hogy Magyarország, a recesszióba hajló európai környezetben egyfajta kivételként, továbbra is növekedési pályán tudja tartani a gazdaságát - közölte Szijjártó Péter helyi idő szerint szerda éjszaka New Yorkban, miután kínai kollégájával egyeztetett.

A minisztérium közleménye szerint a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése alkalmával tárgyalt Vang Jivel, és áttekintették a kétoldalú együttműködés és a geopolitikai helyzet legfontosabb kérdéseit.

A tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország sokat profitál a kölcsönös tiszteletre és előnyökre épülő együttműködésből Kínával, ezért nemzeti érdeke ennek fenntartása.

Példaként hozta fel, hogy Magyarországra 2020 után idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás, a napokban indul meg az ország valaha volt legnagyobb, 3000 milliárd forint értékű beruházása, amelyet ugyancsak egy kínai vállalat, a CATL hajt végre Debrecenben.

Tudatta, a kínai külügyminiszter biztosította afelől, hogy a kelet-ázsiai országban nagyra értékelik a versenyképes beruházási és stabil politikai-gazdasági környezetet, ezért továbbra is ösztönözni fogják a kínai vállalatokat, hogy Magyarországra európai gazdasági hídfőállásként tekintsenek. „A nagy kínai beruházások biztosíthatják számunkra, hogy egyfajta lokális kivételként, a recessziós európai gazdasági környezetben is növekedési pályán tudjuk tartani a magyar gazdaságot” - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter leszögezte: egyetértettek abban, hogy egyik félnek sem érdeke a rossz kapcsolat Kína és az Európai Unió között. „Lehet, hogy van olyan harmadik szereplő a világpolitikában vagy a világgazdaságban, akinek érdeke az, hogy rossz legyen a kapcsolat Kína é s az Európai Unió között, de ez egészen biztosan sem az EU-nak, sem Kínának nem érdeke” - fogalmazott, hozzátéve, hogy a jó együttműködésből mindkét oldal sokat profitálhat.

Ezután kiemelte, hogy a magyar-kínai együttműködés mindig a kölcsönös tiszteletre alapult,

a pekingi vezetés soha nem támasztott semmilyen politikai feltételt gazdasági kérdésekhez, ami megalapozta a bizalmat. 

„Erre a bizalomra alapozva mi nyugodt lelkiismerettel szorgalmazzuk azt, hogy az Európai Unió is hasonló, hatékony, kölcsönös tiszteletre alapuló és kölcsönös előnyökre irányuló együttműködést tartson fenn Kínával” - jelentette ki.

Rámutatott, hogy egyes számítások szerint jelenleg a globális gazdasági növekedés mintegy harmada a kínai gazdasági tevékenységekből származik.

A miniszter végül üdvözölte, hogy a koronavírus-járványt követően ismét működik a két ország közötti közvetlen légi összeköttetés mind a személy-, mind a teherszállítás terén.

Kitért arra is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, s értéke már az idei első félévben több mint 7 százalékkal bővült, elérve a 6,5 milliárd dollárt.

Megerősítette, hogy Magyarország tartja magát az „egy Kína” elvhez.