Évek óta nem érvényes az abortusszal kapcsolatos észak-macedón szabályozás, amellyel Dúró Dóra példálózik

Évek óta nem érvényes az abortusszal kapcsolatos észak-macedón szabályozás, amellyel Dúró Dóra példálózik – írja a Lakmusz nevű tényellenőrző portál.

Felidézik, hogy a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője terjesztette a parlament elé először a kötelező szívhanghallgatás ötletét. Mint ismert, Pintér Sándor belügyminiszter a szívhang meghallgatásához kötötte az abortuszt rendeletében, amely szeptember 15-én lépett hatályba.

Dúró ezzel kapcsolatban az M1-en és a 24.hu-nak nyilatkozva is elmondta, hogy örül a kormány lépésének. A politikus az interjúkban adatokkal igyekezett alátámasztani álláspontját.

• Dúró az Észak-Macedóniában bevezetett rendszert hozta példaként arra, hogy a szívhang meghallgatása csökkenti az abortuszok számát. Az országban azonban változtak a szabályok, és 2019 óta már nem kötelező meghallgatni a magzati szívhangot.

• Azokban az években (2013-2019), amikor kötelező volt meghallgatni szívhangot az országban, valóban csökkent az abortuszok száma. Ez a csökkenő tendencia azonban már 1991 óta folyamatosan megfigyelhető.

• Dúró arról is beszélt, hogy Magyarországon elenyésző azoknak a száma, akik nemi erőszak miatt kérnek abortuszt. A statisztikák valóban kevés esetet regisztrálnak, de ez a szám jóval alacsonyabb lehet, mint az érintett nők valós száma.

A politikus a 24.hu-nak adott nyilatkozatában egy észak-macedón képviselőre hivatkozott, aki egy „Budapesten megrendezett demográfiai konferencián ismertette adatait”. Azt állította, hogy „a balkáni országban 2013-ban vezették be” a kötelező szívhanghallgatást abortusz előtt, “és azon nőknek a 20 százaléka, akik meghallották a szívhangot, elállt a terhességmegszakítástól, és a gyermek vállalása mellett döntött.”

A portál a Budapesti Demográfiai Fórum (vagy újabb nevén Budapesti Demográfiai Csúcs) 2015-ös programfüzetében bukkant rá a hivatkozott észak-macedón képviselőre, Vladimir Gyorcsevre, aki egy beszámoló szerint valóban szinte szóról szóra ugyanazt mondta el ezen a fórumon, mint amit Dúró tulajdonított neki. A képviselő által említett abortuszszabályozást egyébként 2013-ban éppen az igazságszolgáltatás elől Magyarországra menekült Nikola Gruevszki volt miniszterelnök kormánya vezetett be 2013-ban.

Mint arra a portál felhívja a figyelmet, Dúró azonban elfelejtette hozzátenni, hogy Észak-Macedóniában radikális változásin esett át az abortuszszabályozás, amelyet 2019-ben Európa egyik legmegengedőbb abortusztörvénye váltott fel.

Az új jogszabály értelmében

• az abortuszt kérő nőknek már nem kötelező speciális, a magzat megtartását propagáló tanácsadáson részt venniük, és aztán 3 napot várni a beavatkozás előtt.

• Az abortusz az eddigi 10 hetes felső határ helyett már a terhesség 12. hetéig, nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant terhesség, magzati rendellenesség, vagy az anya súlyos válsághelyzete esetén pedig a 22. hetéig végrehajtható.

• A nőknek már nem szükséges kórházi bizottságok előtt hivatalos iratokkal alátámasztani, ha szexuális bűncselekmény áldozataként van szükségük abortuszra.

• 2021 óta pedig az ország több nőgyógyászatán elérhető megoldás a gyógyszeres terhességmegszakítás.

A magzati ultrahang megtekintése és a szívhang meghallgatása az abortusz előtti kötelező tanácsadás része volt a korábbi szabályozás szerint. A kötelező tanácsadás mára megszűnt, Dúró Dóra azonban ezt a részletet is elfelejtette megemlíteni.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az észak-macedóniai Állami Statisztikai Hivatal jelentéseiből kiderül, hogy 2013 és 2019 között – a szigorúbb abortuszszabályozás idején – valóban folyamatosan csökkent az országban elvégzett terhességmegszakítások száma. Az abortuszok számának csökkenése azonban (akárcsak Magyarországon) Észak-Macedóniában is régebb óta tartó folyamat, egy-két év kivételével már 1991 óta évről évre kevesebb terhességmegszakítást végeznek az országban.

Dúró Dóra a 24.hu-nak adott interjújában többször is “statisztikai adatokra” hivatkozva tett kijelentéseket az abortuszról, annak okaira és esetleges következményeiről. Kijelentette, hogy:

• “Elenyésző – egy százalékra tehető – azoknak a száma, akik nemi erőszak útján megfogant gyermek miatt választják a terhességmegszakítást.”

• “Az édesanyák 30-60 százaléka külső nyomásnak engedve végezteti el az abortuszt.”

• “Az abortuszon átesett nők esetében hatszor akkora az öngyilkosság aránya, mint akik gyermeket szültek.”

• “Egy kanadai kutatás” szerint  “61 százalékkal megemelkedett a szociális szorongásos zavar azoknál a nőknél, akiknél abortuszt végeztek, és 81 százalékkal nőtt a mentális problémák száma az abortuszon átesett nők körében.”

• “Az abortusz elvégzése után tíz százalék azoknak az aránya, akik megbánják a terhességmegszakítást.”

• Valamint azt is, hogy “az abortusz 193 százalékkal növeli a mellrák esélyét, 60 százalékkal nagyobb eséllyel szembesülnek a nők vetéléssel egy későbbi várandósság során, és magasabb kockázatnak teszik ki a nőket a meddőség, a halva születés, a vetélés és a koraszülés tekintetében is.”

A portál még az állításokat tartalmazó cikk megjelenése napján levélben fordult Dúró Dórához azzal a kérdéssel, hogy pontosan milyen forrásokból (statisztikai adatokból vagy tudományos kutatásokból) idézte ezeket az adatokat, de a cikk megjelenéséig nem válaszolt a levelükre.

A portál egyetlen olyan tudományos publikációt talált, amely a magzati ultrahangfelvétel megtekintése és az abortuszról való döntéshozatal kapcsolatát vizsgálta. A Kaliforniai Egyetem kutatói egy nagyvárosi abortuszklinikán 2011-ben megforduló több mint 15 ezer nő ellátási adatait vizsgálták, akiknek a klinikán felajánlották, hogy a beavatkozás előtt megnézhetik a magzatuk ultrahangos felvételét. A nők 42,5 százaléka élt a lehetőséggel, de ezen nők elsöprő többségének (98,4 százalékának) döntését nem befolyásolta a képsorok megtekintése, utána is az abortusz mellett döntöttek. Az ultrahangfelvétel látványa az érintett nőknek azt az elenyésző kisebbségét tántorította el az abortusztól, akik nem, vagy kevésbé voltak biztosak a terhességmegszakítási szándékukban, mikor a klinikára érkeztek.