Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló, 46 oldalas törvényjavaslat első része az Integritási Hatóságról (IH) szól, s kimondja: csak a törvényeknek és a közvetlen hatállyal bíró európai uniós jognak van alárendelve, s feladatait „bármilyen befolyásolástól mentesen látja el”. Olyan esetekben kell fellépnie, ahol az uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében hatáskörrel rendelkező szervezet „nem teszi meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, mely befolyásolhatja vagy súlyosan veszélyeztetheti az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását”.
Hatásköre minden uniós támogatású projektre kiterjed, s ezek kapcsán bárki bejelentést tehet, feladata pedig többek között az integritáskockázati-értékelés, amelyet elismert nemzetközi partnerrel kell elkészítenie, valamint az éves hazai integritás-jelentés összeállítása. Elnök és két elnökhelyettes irányítja, akiket az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára hat évre nevez ki a köztársasági elnök: csak egyszer kaphatnak mandátumot, nem lehetnek állami vezetők, kormánytagok, önkormányzati tagok és valamilyen biztosi vagy kormánymegbízotti címmel rendelkezők, EP- vagy hazai képviselők, bármelyik párt tagjai, cégek vezető tisztségviselői, nem rendelkezhetnek tulajdonrésszel gazdasági társaságban, és nem folytathatnak tudományos munkát vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet.
A szintén felállítandó Korrupcióellenes Munkacsoport az Integritás Hatóság mellett működik majd elemző, javaslattevő, véleményező és döntés előkészítő feladatokkal, tevékenységébe be kell vonni a korrupció elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplőket, akikkel közösen éves jelentést készít a kormánynak.
Elvileg tehát a munkacsoportban helyet kapnak a korrupció ellen küzdő civilek, ám a törvényjavaslatból kiderül: a 21 tagból tízet delegálhatnak, ugyanennyien érkeznek állami szervekből, akiket a minisztériumok jelölnek ki, a 21. tag pedig az IH elnöke lesz.
Vagyis a civilek kisebbségben maradnak, a döntéshez pedig egyszerű többség is elég lesz majd.
Harmadikként a benyújtott javaslat az Alkalmassági Bizottság felállítását javasolja, mely a hatóságtól és a munkacsoporttól független, mellettük dolgozó véleményező, háromtagú testület.
Semjén emellett benyújtotta az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot is. E szerint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály úgy változna: közérdekű adatigénylés során költségtérítésként csak egy rendeletileg maximált összeget kérhet az adatkezelő. A kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítása kimondja, hogy az uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság működik ezentúl, míg a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvény úgy módosult, hogy a határozatlan idejű dátumokat ez év december 31-re cserélték.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, az első, hétfőn benyújtott javaslatcsomag az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal folytatott együttműködésről, a közbeszerzésekről, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szólt. Ezekről a lapunknak nyilatkozó szakértők azt állították, ebben a formában nem jelentenek érdemi változást, nem adnak sziklaszilárd biztosítékot az összeférhetetlenségek megszüntetésére, illetve mostanra a NER-cégeken kívül már senki sem maradt a porondon, így már kisebb rizikó a hatalomközeli cégeknek becsületesnek lenni, mint a korrupció, ám ettől utóbbi nem szűnik meg, csak kevésbé lesz látványos a volumene.
A NAV támogatná az OLAF vizsgálatait, módosíthatnak a vagyonkezelő alapítványok működésénBrüsszel meglépte: 3000 milliárd forint támogatás befagyasztására tett javaslatot az állami korrupció miattNavracsics: A kormánynak esze ágában sincs nem betartani az EU felé tett vállalásait