Augusztus végén az államháztartás hiánya elérte a 2872 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 91 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium augusztusi költségvetési beszámolójából. A büdzsé meglehetősen gyatra állapotát jól jelzi, hogy a hiány augusztusban még soha nem volt ilyen magas: tavaly ilyenkor 1900 milliárd forint volt a deficit, vagyis a hiánynövekedés 50 százalékos. De még inkább szembetűnő a különbség a covid-lezárásokkal nehezített 2020-al szemben, hiszen két évvel ezelőtt is csak 2261 milliárd forint volt a hiány, holott a magyar gazdaság gyakorlatilag hónapokra leállt, a kormány pedig lemondott számtalan adóbevételről, tehát még ebben az évben is sokkal jobban állt a büdzsé, mint idén.
Varga Mihály pénzügyminiszter épp a múlt pénteken jelentette be, a hogy kormány nem tudja tartani a GDP 4,9 százalékára belőtt hiánycélt, hanem a deficit 6,1 százalék lesz a tavalyi 6,8 százalék után. A pénzügyminiszter az állami gázkereskedő 750 milliárd forintos extra gázvásárlásával magyarázta az újabb hiány-túllövést, kis öröm az ürömben, hogy ezt a plusz 750 milliárd forintot nem idehaza költi el a kormány, vagyis legalább inflációs nyomást nem okoz, viszont az adósságot növeli, mert a gázügylethez hitelt vett fel az állam.
Magasabb államháztartási hiányról, recesszióba süllyedő magyar gazdaságról beszélt Varga MihályEttől a gázbeszerzéstől függetlenül nagyon egyszerű a magyarázata annak, hogy a jelentős, idénre várható 4-5 százalékos gazdasági növekedés ellenére miért áll ilyen rosszul a költségvetés: a kiadások sokkal gyorsabban nőnek, mint a bevételek, bár ez utóbbi fronton szeptemberben már jelentős változás várható. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az első nyolc hónapban az állami bevételek 25,4 ezer milliárdra rúgtak, a kiadások viszont meghaladták a 28,5 ezer milliárdot. Az első nyolc hónapban a bevételek „csak” 3363,5 milliárddal haladták meg a tavalyi szintet, ami 21 százalékos növekedés, a kiadások ezzel szemben 4335 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez pedig 24 százalékos emelkedés. A bevételek persze lehettek volna sokkal magasabbak is, ha a kormány épp nem a mostani válságra időzítette volna a családosok szja-befizetéseinek visszatérítését, ami 700 milliárddal apasztotta az idei keretet, de, mint tudjuk, idén áprilisban választások voltak. A szeptember azért hozhat javulást, mert megjelenik a költségvetésben az extraprofitadó első részlete. A tervek szerint a kormány idén és jövőre
800-800 milliárd forintot tervez beszedni ezen a címen, s ez érdemben fékezheti a hiány növekedését.
Az államháztartás hiánya augusztus végén - milliárd forint
2010 -1081,4
2011 -1544,6
2012 -559,5
2013 -961,2
2014 -858,8
2015 -914,9
2016 -274
2017 -979,9
2018 -1646,2
2019 -510,8
2020 -2261,3
2021 -1900,7
2022 -2872,7
Forrás: Népszava-gyűjtés, PM
A kiadási oldalon a választás előtti osztogatásokat leszámítva két tétel van, amely kiemelten felelős a romló egyenlegért. Az egyik az uniós támogatások megelőlegezése: bár visszafogottan folydogálnak az uniós támogatások – az első nyolc hónapban 740 milliárd forint érkezett Brüsszelből, ezzel szemben már 2245 milliárd forintot kifizetett a kormány –, a kettő különbözete azonban a hiányt és az államadósságot növelte. A másik jelentős tétel épp a növekvő államadóssággal van összefüggésben: az első nyolc hónapban a kamatkiadások elérték az 1107 milliárd forintot, ez az egész évre tervezett összeg 81 százaléka, és jelentősen meghaladja a tavaly augusztusi 697 milliárd forintot. Az okok közismertek: a növekvő finanszírozási igény, megugró kamatok, a harmatgyenge forint mind-mind növelik az államadóssággal kapcsolatos kiadásokat. Mivel a magas kamatok tartósan velünk maradhatnak, a kormánynak elemi érdeke lenne az adósság csökkentése, vagyis a költségvetési hiány mérséklése. Ezzel szemben Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben épp arról beszélt, hogy az unió energiahatékonysági beruházásokat célzó támogatásai helyett a kormány más forrásból is kész forrásokhoz jutni, ez pedig az államadósság további növelését jelenti. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök szavaira tegnap jelentőse gyengült a forint, az euró ára újra 409 forintra emelkedett.
„A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke pártján” – Orbán Viktor Oroszország helyett az Országházban is az agresszort sújtó szankciókat támadtaA forintgyengülés komoly problémát jelent a büdzsének, jól jelzi ezt az költségvetési adósság alakulása. (A költségvetési adósság az államadósság 97 százalékát teszi ki, a fennmaradó 3 százalék az államháztartás egyéb adósságait, jellemzően az önkormányzati tartozásokat takarja.) A PM adatai szerint a költségvetés adóssága augusztus végén 43 672 milliárd forint volt – ez 3542 milliárd forintos növekedés az év eleje óta:
forintadósságok 1038 milliárddal nőttek, a devizahitel-felvételek további 1234 milliárd forinttal emelték az adósságot, és további 1269 milliárd forinttal terhelte e tételt a devizaadósság átértékelődése, vagyis a forint leértékelődése.
Újabb kamatemelés jön
Az év eleje óta a forint az euróval szemben 9,3 százalékkal értékelődött le, míg a dollárral szemben 23,3 százalékkal. Az euróval szembeni esés egy az egyben a forintgyengülés rovására írandó, míg a dollárral szembeni erőteljes árfolyamváltozásban javarészt a dollár erősödése köszön vissza, ugyanis a válságra való felkészülés és a Federal Reserve kamatemelési ciklusa emeli a dollár mint menedékvaluta ázsióját. A Magyar Nemzeti Bank kedden újabb kamatdöntő ülést tart, az elemzők megosztottak, nem mindenki hisz abban, hogy a MNB folytatná a 100 bázispontos kamatemelések sorát, annak ellenére, hogy az infláció nem érte el a csúcsát. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy szeptemberben még erőteljes kamatelmésre van szükség, de a jegybanknak lassan fel kell készülnie kamatemelési periódus lezárására. Ez utóbbi kijelentést egyes elemzők úgy értelmezték a Portfolio.hu felmérése szerint, hogy ma már csak 75 bázispontos emelés jöhet a 11,75 százalékos kamatra, ami valószínűleg rosszul hatna a forint árfolyamára.
