Jövő nyáron törlik az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül a hulladékszállítást és a hulladékkezelést. Az önkormányzatok helyébe a hulladékgazdálkodási koncessziós jogokat 35 évre elnyerő Mol lép, így 2023. július elsejétől az olajtársaság, illetve partnerei, alvállalkozói végzik a hulladék begyűjtését, szállítását és feldolgozását is. Az önkormányzatoknak akkortól semmilyen beleszólása nem lesz abba, hogy a település utcáiról melyik cég, milyen sűrűn szállítja el a szemetet, lomot, szelektívet és arra sem, utána mit kezd a begyűjtött hulladékkal. A hulladékhasznosítás nyeresége mindenképpen a magáncég kasszájába vándorol, de a fővárosi önkormányzat legalább arra szeretne ráhatással lenni, hogy a hulladék begyűjtése és kezelése miként történjen. Ennek érdekében a fővárosi szemétszállítócéget korábban bekebelező Budapesti Közművek (BKM) közös céget hoz létre a Mollal legkésőbb jövő év június 30-ig, ahogy azt augusztus elején a Népszava megelőlegezte, illetve most a Telex megírta.
A projekt indítása után csaknem tíz évvel és háromszor akkora költségből, de az év végén megkezdheti működését a nagy fővárosi hulladékválogató– A társasági szerződés részleteiről szóló tárgyalás még nem fejeződött be, de az már bizonyos, hogy az alapítók egyenlő súllyal szerepelnek majd a cég irányításában – magyarázta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A négy fős igazgatóságba mindkét társaság két főt delegál, igaz az elnököt a Mol adja. A cég menedzsmentjét közösen választják ki, az első vezérigazgatót viszont a BKM jelölheti. Fontos kikötés az is, hogy a felek együttesen határozzák meg a vállalat tevékenységét és az általa nyújtott és igénybe vett szolgáltatásokat.
A közös vállalat működtetéséről, üzleti tervéről, beruházási, fejlesztési programjáról szintén együtt döntenek. Az olajtársaság pedig biztosítja a finanszírozást. Ez kardinális kérdés, hiszen az egykoron nyereséges fővárosi hulladékgazdálkodás az állami kukaholding létrejötte után veszteségbe fordult és az elmúlt években a fővárosi önkormányzatnak már minden évben 5-7 milliárd forinttal kellett kisegítenie a céget. (A kormány azt várja az új koncessziós rendszertől, hogy a hasznos hulladékok bevételeiből díjemelés nélkül fedezhető lesz a lakossági szolgáltatás vesztesége. A szemétdíj összegét mindenesetre a jövőben is az állam határozza meg, a Mol csak javaslatot tehet. Az olajtársaság kockázata mégsem olyan nagy, hiszen az állam fedezi a koncesszor esetleges veszteségeit, miközben az „extraprofitját”, ha lesz, csak több éves átfutás után sarcolja meg.)
A közös vállalat indulásánál a BKM piaci díjazás ellenében biztosítaná a háttér infrastruktúrát és szolgáltatásokat, például az informatikai eszközöket, ingatlanokat, szervizeket, a HR-t, a jogi, pénzügyi, számviteli feladatokat. A főváros azt is szeretné elérni, hogy a számlázást, illetve a díjbeszedést is ez a közös cég végezze, mivel ezzel könnyebben biztosítható, hogy a fővárosi hulladékgazdálkodásra fordítsák a szemétdíjat. Erről egyelőre nem született döntés. Arról viszont igen, hogy a Mol a későbbiekben a főváros által a cégbe vitt vagyon értékével megegyező összeget költ beruházásra. A BKM ugyanis a közös vállalat rendelkezésére bocsátja a hulladékgazdálkodási tevékenységhez szükséges vagyonelemeket, eszközöket. A Mol pedig cserébe jogutódlással átveszi a cég hulladékdivíziójának 1300 munkavállalóját. (Mint emlékezhetünk, az állam nem régiben a víziközművekre is ajánlatot tett az önkormányzatoknak, miszerint akkor nyújt támogatást a csődközelbe került társaságoknak, ha a helyhatóságok ingyen átadják a víziközművagyont. Abban az esetben azonban még az ellátási kötelezettségre vonatkozó passzust se törölnék az önkormányzati törvényből.)
„Ezt a több milliárd forint értékű vagyont a főváros apportálja a közös tulajdonú cégbe, vagyis 50 százalékos üzletrészt kap érte cserébe. Ha nincs ez a megállapodás, ha nem hozzuk létre ezt a társaságot, akkor a későbbiekben semmilyen ráhatásunk nem lenne a fővárosi szemétszállításra. A B verzió az lett volna, hogy a Mol élve a hulladéktörvényben rögzített koncesszori jogaival a közszolgáltatás ellátása érdekében egyszerűen átveszi használatba a szükséges vagyonelemeket.”
– válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, majd hozzátette: „Utóbbi esetben a Mol az önkormányzat hulladékos cégétől rekvirált eszközökkel végezné el a munkát, ám ebben így utcára került volna több mint ezer munkavállaló. A városvezetés ezt semmiképpen nem akarta. A közös vállalat így az eszközök és a járművek mellett a munkavállalókat is átveszi méghozzá jogutódlással, azaz a kollektív szerződésben rögzített extrajuttatások és jogok is megmaradnak” – emelte ki a főpolgármester-helyettes.
Természetesen lett volna egy másik lehetőség, miszerint a Mol megvásárolja – akár nyomott áron is – az önkormányzattól a hulladékos cég eszközeit. De az olajtársaság természetesen nem tett ilyen ajánlatot, lévén a fővárosi hulladékszállító a koncessziós jog tulajdonosának belegyezése nélkül amúgy sem tudná mire használni ezeket a céljárműveket. Így a fővárosi önkormányzatnak valójában annyi választása sem volt, mint a víziközművek esetében.
A Mol az eddigi információk szerint hat régióközpontot hozna létre. A Budapestet és az agglomeráció 40-60 települését vagy esetleg egész Pest megyét magába foglaló központi régiót a most létrehozandó cég szolgálná ki. A BKM FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója jelenleg mintegy évi 650 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi a meglévő 680 járművel, amely két műszakban akár Pest megyében keletkező 200 ezer tonna többlethulladék begyűjtését és kezelését is el tudná látni, bár a jármű- és eszközpark fejlesztése elkerülhetetlen.
Egyetlen holding alá vonták a fővárosi közszolgáltató cégek többségét, de egy új tenderen ismét Mészáros Lőrinc bizalmasának a cége győzött