Irán;Irak;tüntetések;fejkendő;kurdok;

2022-09-29 19:03:00

Irakban áll bosszút a kurdokon a teheráni rezsim

Az iráni fejkendő ellenes tüntetések miatt a Forradalmi Gárda ballisztikus rakétákkal és öngyilkos drónokkal mért csapást száműzetésben működő kurd mozgalmakra.

Síró és sikoltozó, láthatóan ijedt kisgyermekeket kellett hazamenekíteniük a szüleiknek egy általános iskolából az Iraki Kurdisztánban található Koje városában. Egy, az internetre feltöltött videó tanúsága szerint a diákok távozását többször is robbanások hangja zavarta meg, mire a rémület és a ricsaj egyaránt felerősödött. A nebulókat az traumatizálta, hogy a szomszédos Irán rakétatámadást hajtott végre a tanintézmény közelében.

A perzsa állam már napok óta tüzérségi ágyúkkal lövi Iraki Kurdisztánt, szerdán pedig nagyszabású hadműveletet indított a száműzetésben működő iráni kurd mozgalmak ellen, amelyeket a fejkendő-ellenes tiltakozások szításával vádol. A Forradalmi Gárda azt közölte, hogy 73 ballisztikus rakétával és tucatnyi öngyilkos drónnal mértek csapást a “terroristákra”. A beszámolók szerint katonai bázisokat, irodákat és lakóházakat is támadások értek, melyeknek legkevesebb 13 halálos áldozata és 58 sebesültje van, köztük civilek és gyermekek. Az iraki külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki az ország szuverenitásának megsértése miatt, ahogyan az iraki kurdisztáni autonóm vezetés, az Egyesült Államok, jó néhány európai ország és az ENSZ is.

A véres iráni támadások részben propagandacélokat szolgálhatnak. Iránban csaknem két hete tartananak a tüntetések, amelyek azután törtek ki, hogy egy fiatal iráni kurd nő, Mahsza Amini szeptember 16-án meghalt az erkölcsrendészet fogságában, ahova azért került, mert a fejkendőjéből kilógó hajtincsei miatt őrizetbe vették.

A hírek szerint szerdán több mint 20 egyetemen tartottak tömeges sztrájkot a tanárok és a hallgatók. A tüntetők ellen az iráni biztonsági erők már éles lőszert is alkalmaznak. Eddig legkevesebb 76 embert öltek meg és további 1200 embert tartóztattak le, a internetelérést pedig korlátozták, de az elégedetlenséget mégsem tudták elfojtani. A teheráni rezsim ezért a demonstrálók hiteltelenítésére törekszik, el akarják hitetni, hogy külföldi ármánykodás, zavarkeltés áll a háttérben, nem pedig az iszlamista berendezkedés, a szigorú vallási szabályok elleni általános közfelháborodás. Ez lehetett az iraki kurdisztáni hadműveletek célja is, és ez volt az egyik fő üzenete Ebrahím Raíszi iráni elnök szerdai nyilatkozatainak.

A keményvonalas-konzervatív politikus a kormányülésen arról beszélt, hogy az ország ellenségei azért lázítják az iráni lakosságot, mert „fenyegetve érzi magát az Iszlám Köztársaság hatalma és fejlődése miatt.” Raíszi az állami tévének adott interjújában arról beszélt, hogy “mindenkit elszomorított” Mahsza Amini halála, és megígérte, hogy napokon belül közzéteszik a tragédia körülményeire irányuló hivatalos vizsgálat eredményeit. Elfogadhatatlannak minősítette ugyanakkor azt a "káosz"-t, ami a rezsim szerint eluralkodott az utcákon. “Nem szabad hagyni, hogy az emberek zavargások útján megzavarják a társadalom békéjét” - jelentette ki Raíszi. Az iráni elnök arra figyelmeztetett, hogy felelősségre vonják azokat, akik a káoszt és zavargásokat szították, de azt állította: senkinek sem kell félnie amiatt, hogy kifejti a véleményét.