Újra megcsonkítják Ukrajnát

Putyin pénteken magyar idő szerint délután kettőkor formalizálja a megszállt régiók elcsatolását. A NATO határozott választ ígér a kritikus infrastruktúrát érő szabotázsra.

Megerősítette a Kreml, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, magyar idő szerint délután kettőkor formálisan az Oroszországi Föderáció részének fogja nyilvánítani a négy, részlegesen megszállt ukrajnai régiót, ahogyan 2014 februárjában a Krím-félszigetet. Az együttesen nagyjából Magyarországgal azonos méretű Luhanszk, Donyeck Zaporizzsja és Herszon elcsatolásával a II. világháború óta példátlan mértékű, önkényes területszerzést hirdet ki Putyin és ezzel minden eddiginél jobban visszaveti a béke ügyét. Felmérések azt mutatják, hogy ukránok túlnyomó többsége elutasítja hazája megcsonkítását, és vélhetően a megszállt országrészek lakosságának zöme sem kíván Oroszországhoz tartozni. Ugyanakkor elképzelhetetlennek látszik, hogy a Putyin-rezsim sajátjának tekintett területekről mondjon le. A háború ezért valószínűleg fokozódni fog, sőt az orosz elnök és környezete az elmúlt napokban arra utalgatott, hogy atomcsapással is készek megvédeni újonnan szerzett régiókat.

António Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy az orosz annektálás veszélyes eszkalációt jelentene, rontaná a béke esélyeit, ezért azt nem szabad elfogadni. Számos nemzet, köztük hazánk, nyugati szövetségeseink, de még a Moszkvával hagyományosan szoros viszonyt ápoló Kazahsztán és Szerbia is jelezte, hogy nem fogják elismerni az ukrajnai területek elszakítását, ahogyan az azokat előkészítő kamureferendumok eredményeit sem. “Elutasítjuk az egyoldalú, teljesen meghamisított, illegitim eljáráson alapuló annektálást” - jelentette ki Jan Lipavsky, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország külügyminisztere. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ennél szűkszavúbb volt: “a közös uniós álláspontot osztjuk” - mondta a kormányinfón, majd újságírói visszakérdezésre hozzátette: “ez azt jelenti, hogy nem fogadjuk el” - fogalmazott a "népszavazásokra", majd később az elcsatolásokra vonatkozóan is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mára összehívta Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot. Az államfő “kemény válasszal” fenyegetett, amennyiben Oroszország tényleg formalizálja a megszállt országrészek elszakítását. Az Európai Unió és az Egyesült Államok pedig újabb szankciókat helyezett kilátásba erre az esetre.

A washingtoni kormányzat ezenfelül fegyverszállítmányt is bejelentett, 1,1 milliárd dollár összértékben. Ennek részeként Kijev például még 18 darab, a harctéren kiválóan bevált HIMARS rakétasorozatvetőre kapott ígéretet, a hozzátartozó munícióval együtt, ám ezek leszállítása még éveket várat magára. Amerika részéről ez mindenesetre egyértelmű, hogy közép- és hosszú távon is támogatni kívánja Ukrajnát.

A fronton folytatódott az ukrán erők lendületes ellentámadása: az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt úgy értékelte, hogy küszöbön állhat az orosz vereség a stratégiai jelentőségű kelet-ukrajnai Liman városában, ami megnyitná az utat a Luhanszk régió nyugati részei felé.

Oroszországban tovább folytatódik a mobilizáció és az az előli exodus, ami a brit katonai hírszerzés szerint súlyos károkat okozhat az orosz gazdaságnak. A csütörtökön közzétett jelentés szerint a “tehetősebb és az iskolázottabb” oroszok “felülreprezentáltak” azok között, akik megpróbálnak elmenekülni a sorozás elől. Távozásuk, a behívott tartalékosok hiányával párosulva negatív hatást gyakorolhat a gazdaságra.

Mindeközben a svéd parti őrség újabb helyen észlelt gázszivárgást a Balti tenger alatt áthaladó orosz gázvezetékeken. Az Északi Áramlat 1-en illetve 2-n így összesen már négy helyen találtak sérülést, amelyeket a feltételezések szerint hétfőn bekövetkezett, víz alatti robbanások okoztak. A NATO szerint minden rendelkezésre álló információ arra utal, hogy “szándékos, meggondolatlan és felelőtlen” szabotázsakció történt. Az észak-atlanti szövetség ígéretet tett arra, hogy “egységesen és határozottan” fog fellépni a tagállamok kritikus infrastruktúráját érő esetleges támadásokkal szemben.

Habár egyelőre nem bizonyosodott be, hogy ki a felelős szabotázsért, a gyanú árnyéka egyértelműen a háborús agresszor Oroszországra vetül. Moszkva tagadja, hogy köze lenne az incidensekhez. Az orosz kormány ugyanakkor szintén államilag támogatott terrorizmust sejt a háttérben, az Egyesült Államokra mutogat és “objektív” nemzetközi vizsgálatot szorgalmaz.