Az Európai Parlament (EP) képviselőinek túlnyomó többsége elkésettnek és elégtelennek ítélte az Európai Bizottság javaslatát, hogy vonjanak meg Magyarországtól 7,5 milliárd eurót (3000 milliárd forintot) az uniós támogatásokkal elkövetett és büntetlenül hagyott korrupció miatt. Erősen kifogásolták azt is, hogy a biztosi testület lehetőséget adna az Orbán kormánynak a pénzügyi szankciók elkerülésére pusztán azzal, hogy a Brüsszellel egyeztetett korrupcióellenes intézkedéseket törvénybe foglalja. Szerintük először meg kellene várni, hogy a jogszabályi változtatások milyen eredménnyel járnak, és csak azután dönteni a támogatások befagyasztásának feloldásáról.
Az EP költségvetési és költségvetési ellenőrzési bizottságának tagjai hétfő esti együttes ülésükön reagáltak a Magyarország ellen elindított jogállamisági eljárás keretében született bizottsági előterjesztésre. Az ülésen Johannes Hahn költségvetési biztos ismertette a friss döntést. Mint beszámoltunk róla, az Európai Bizottság szeptember 18-án a pénzügyi szankció mellett arra is javaslatot tett a végső döntést meghozó pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy határozatával várja meg, amíg a magyar kormány teljesíti ígéreteit. Ennek határideje november 19-e. Az Országgyűlésben hétfőn meg is kezdődött az ezzel kapcsolatos törvénymódosítások végszavazása.
A késő esti vitában az EP-képviselők zöme kétségbe vonta, hogy a magyar kormány valóban teljesíteni fogja a Brüsszelnek tett vállalásait.
- Nem elég a meghozott törvényeket megvizsgálni, azt kell elemezni, hogy a gyakorlatban milyen eredménnyel járnak - figyelmeztett Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista képviselő, aki a jogállamisági rendelet egyik kidolgozója volt a parlament részéről.
A finn néppárti Petri Sarvamaa azt az aggodalmát osztotta meg a kollégáival, hogy a reformok papíron maradnak: - Nincs kétségem, hogy papíron minden rendben lesz, a magyar kormány mindent meg fog tenni, hogy elérje a célját. De a lényeg a megvalósításon lesz!
A német zöldpárti Terry Reintke arról beszélt, hogy Orbán könnyen kijátszhatja a jogszabályokat, a német liberális Moritz Körner szintén azt hangsúlyozta, hogy kevés a törvényekre hivatkozni, a valódi változások alapján kellene dönteni a pénzmegvonásról. A német zöldpárti Daniel Freund a létrejövő Integritás Hatósággal kapcsolatban megjegyezte: Bulgáriában 49 korrupcióellenes hatóság van, mégis az EU egyik legkorruptabb országa. Hogy fog ez az új hatóság működni Magyarországon? - tette fel a kérdést.
A fideszes Deli Andor nem értette, az Európai Parlament miért tűzte napirendre a vitát egy olyan eljárásról, amely még nem zárult le. Szerinte ennek oka csakis a nyomásgyakorlás lehet a két döntéshozó intézményre: az Európai Bizottságra és a pénzügyminiszterek tanácsára.
Az EP plenáris ülése kedd délután ugyancsak vitát tart a magyar jogállamisági eljárás legfrissebb fejleményeiről.
