„A földrajz kulcsfontosságú: behatárolja, mit tehet és mit nem az emberiség” – állítja Tim Marshall a nemrégiben magyarul is megjelent, "A földrajz hatalma" című könyvében, amely "A földrajz fogságában" című sikerkönyv folytatása. A szerző új kötetében elsősorban a hidegháború utáni időszak főbb geopolitikai változásaira összpontosít; a Szovjetunió összeomlását követően kialakult újfajta nagyhatalmi versengésre, a világpolitikában szerepet követelő hatalmakra, a régi viszályokra és az új szövetségekre – továbbá arra, hogy mindebben milyen szerepe van a földrajznak. Hogyan alakítják egy-egy ország sorsát az olyan adottságok, mint a vízkészlet nagysága, olaj- vagy gázlelőhelyek felfedezése, tenger vagy óceán közelsége, áthatolhatatlan hegyvonulatok vagy éppen lakhatatlan sivatagok megléte?
Ahogyan a szerző is rámutat, azt gondolhatnánk, hogy a mai kor technológiai fejlettségének köszönhetően az effajta földrajzi determinizmust már a hátunk mögött hagytunk – legalábbis a világ szerencsésebb részein élők, akik számára az online szolgáltatások és a fejlett közlekedés eszközt kínálnak az akadályok és távolságok áthidalásához. Vannak azonban olyan részei is a világnak, ahol az emberek életét továbbra is alapjaiban határozzák meg az olyan földrajzi realitások, mint például az, hogy van-e tiszta víz elérhető közelségben? E kérdés kapcsán a könyv kiemeli például a gazdag vízkészletekkel rendelkező Etiópiát, mely ország a nem is túl távoli jövőben vízért folytatott harcok színhelye lehet - a Níluson felépített Nagy Reneszánsz Gát (GERD) miatt. A vízerőmű bőségesen olcsó energiával láthatná el a kelet-afrikai országot, ám a Nílus vízhozama miatt aggódó Egyiptom fenyegetésként tekint a GERD-re.
A könyvből mindemellett kiderül az is, milyen hatása van a tengerek és óceánok közelségének a brit identitás (ki)alakulására, hogyan befolyásolja Ausztrália fejlődését a kontinens elhelyezkedése, illetve hogyan vált Szaúd-Arábia alig 100 év alatt jórészt nomád törzsek lakta államból jelentős nagyhatalommá. A könyv tíz olvasmányos fejezetben tíz olyan térséget mutat be, amelyek sorsának alakulása döntő befolyással lehet a világ alakulására és egyúttal jövőnkre is; Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia, Görögország, Törökország, Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország és a világűr.
Miért váltak az említett országok és térségek a hatalmi versengés színterévé? Mi áll a Görögország és Törökország között ismét kiújult konfliktus hátterében? Valóban veszélyt jelent a katalán kérdés Spanyolország egységére? Milyen hatással bírnak Európára a Száhel-övezet olyan kihívásai, mint az éghajlatváltozás és a szegénység? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad a könyv, ahogyan rávilágít egy sor olyan összefüggésre is, amelyek révén válhatnak egyes állami vezetők döntései vagy bizonyos világpolitikai folyamatok. A könyv útmutatót kínál a mai – sokszor átláthatatlannak és bonyolultnak tűnő – világ megértéséhez, a szerző közérthetően és választékosan fogalmaz, röviden bemutatva egy-egy térség történelmi és földrajzi sajátosságait, kitérve számos érdekes információra. A földrajz hatalma elkalauzolja olvasóját a geopolitika szövevényes világába, segítséget nyújt a napi hírek értelmezéséhez és az aktuális nemzetközi folyamatok átlátásához.
Infó
Tim Marshall: A földrajz hatalma
Park könyvkiadó
