Kreatív eszközökkel kurtítanák a várólistákat, felfüggesztéssel büntetnék, ha a kórházak nem gyorsítanak

Míg 2019. tavaszán 25 ezren vártak valamilyen műtétre, idén szeptemberben már 50 ezren. Most megszabják azt is, hogy egy-egy ellátási formában hány beteget kell műtenie az adott egészségügyi intézménynek.

Könyvelési, adminisztratív, valamint motivációs eszközökkel kívánja kurtítani a várólistákat az egészségért felelős államtitkár a hamarosan az Orbán-kormány elé kerülő, az egészségügy átalakítását célzó javaslatában.

Ha a javaslatot elfogadja a kabinet, akkor eleve csak azok kerülnek várólistára, akiknek 60 napnál többet kell várniuk az ellátásukra. Azok sem szerepelnek majd a várólistán akik az első lehetséges műtéti időpontnál későbbit kérnek – mondjuk azért, mert konkrét orvosra várnak vagy családi programjuk van. Ők egy úgynevezett előjegyzési listára kerülnek. Azokat is az előjegyzési listára sorolják vissza, akik a tervezett műtétjükre – megfelelő kimentési ok nélkül – nem érkeznek meg. Továbbá kikerülnek a várólistáról azok is, akiknél a műtét már nem használna, mert például annyit romlott az állapotuk. Ez a két csoport gyakorlatilag parkolópályára kerül. Ők később – orvosilag indokolt esetben – kérhetik felvételüket az előjegyzési listára.

A kórházak feladatul kapják a műtétek tempóban történő elvégzését. Ehhez a jövőben meghatároznák, hogy egy-egy ellátási formában hány beteget kell műtenie az adott intézménynek. Ha nem teljesítenék a minimálisan a beavatkozások elvárt mennyiségét, akkor a biztosító megszüntetheti az adott tevékenység finanszírozását. Ennek következtében felfüggeszthetik a működésüket is.

A műtétek elvégzését gazdaságosabbá is tennék a jövőben, így a várólista-csökkentő ellátásokért eddig utalt 130 százalékos finanszírozást 150 százalékosra növelnék.

Ez egyrészt nagyon gyakran végzett operáció, másrészt sok tekintetben egyszerűbb mint a többi, egynapos ellátásként is művelhető, és elvégzését a Covid-19 is kevésbé gátolta. Ezeket a műtéteteket a járvány alatt is csak egyszer függesztették fel. Ennek ellenére itt is látszik egy iszonyatosan nagy lemaradás. 2020-ban 40 ezer, 2021-ben pedig csak 30 ezer szürkehályog-műtét történt meg, miközben egy átlagos évben 70 ezer beteget szoktak megoperálni. Ebből – Radó Gábor szemész főorvos szerint – az is következik, hogy most egy egész évnyi teljesítmény hiányzik, és ezt bizonyosan kell pótolni.

Az, hogy a két év alatt elvileg összegyűlt 70 ezres elmaradásból csak 18 ezer páciens látszik, felveti azt is, hogy akkor a többi várólistás ellátásban is láthatónál jóval nagyobb lehet az elmaradás. A két szám közötti különbség arra is utal, hogy az utóbbi időben vélhetően sokak el sem jutnak odáig, hogy az operációt egyáltalán felajánlják nekik.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása szerint a szürkehályog-műtétet végző mintegy félszáz intézménynek több mint a fele az elmúlt hat hónapban ötnél kevesebb ilyen beavatkozást végzett. Köztük szép számmal vannak megyei, illetve centrumkórházak is. Ilyen például a Tolna megyei kórház Szekszárdon, a Szent János kórház a fővárosban. A várakoztatási rekorder a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, ahol 1447 napot, azaz csaknem 4 évet kell várni, míg a második a Honvédkórház 971 nappal.

A lapunk által megkérdezett kórházi szakemberek szinte egybehangzóan arról beszéltek, hogy hiába nem korlátozták ezt a műtéti típust a járvány alatt, többet végezni ebből azért sem lehetett, mert a szemészeket, a velük dolgozó egyéb szakembereket átvezényelték a Covid-19- ellátókhoz. "Ha sok szürkehályog műtétet végeznek a szemészek, akkor ahhoz több ápoló is kell, ők viszont egyre kevesebben vannak" – sorolta a mostani nehézségeket egy intézményvezető. Hozzátette: „Az én székemben az sem izgathat különösebben, hogy mennyien várnak, mert minden egyes műtét egy olyan plusz költség, amire nincs fedezet. A műtétekhez rengeteg lencse is kell, ami nagy pénzbe kerül, miközben ha egy műtétet sem végeznének a szemészek, akkor is ugyanannyi finanszírozást kap az intézmény.”