– Egy év munkája 25 perc alatt lett oda.
A Csongrád-Csanád megyei Mórahalmon gazdálkodó Császár József foglalta így össze, miként élte meg a szeptember 29-i jégverést. Nyárra emlékeztető heves zivatarok alakultak ki az ország déli részén, ezek közül is kiemelkedett egy Szeged térségében elhaladó szupercella.
Király Mihályné Mórahalom és Ruzsa határán termel paprikát és burgonyát. A fűszerpaprika legelső szedését egy nappal későbbre tervezték, de le kellett mondani a munkásokat.
– Gyönyörű volt a termés. Úgy becsülöm, 15 millió forint kár keletkezett – mondta lemondóan. Budai Sándor zákányszéki földjein 2,5 hektár burgonya, 1,5 hektár paprika, valamint káposzta lett percek alatt a vihar áldozata, ő így vont veszteségmérleget:
– A paprika teljesen megsemmisült. A káposzta lehet, hogy kiheveri, bár a jég úgy leverte a leveleit, hogy csak a kopasz fejek maradtak. A burgonya ugyan földben van, de tönkre tette a jég a zöldjét, a gumó nem tud tovább fejlődni, 4-5 millió forint lehet a kár.
Ugyanezen a településen Bóka Péter gazdaságában 13,5 hektár burgonya és sárgarépa sérült, 10-20 milliós a kára.
– Éppen a répát szedtük. Combközépig ért a lombja, öt perc alatt eltűnt a föld színéről – írta le a heves vihart.
A megkérdezett termelőknek nem volt biztosítása, mert annak akkora lenne a költsége, hogy nem tudnák kigazdálkodni. Király Mihálynénak hektáronként 1-1,5 millió, Bóka Péternek egymillió, Császár Józsefnek 2-3 millió forint biztosítási díjat kalkuláltak.
Pusztító szárazság, elenyésző kártérítés
Magyarországon rekordszárazság volt az idén, a talaj felső méteréből eltűnt a víz, a közel 5 millió hektár mezőgazdasági területből 1,3 millió hektárt sújtott aszálykár. Ezer milliárd forint értékű termés, ezen belül 5 millió tonna kukorica és 2 millió tonna búza veszett oda. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint bár a magyar agrárkárenyhítési rendszer Európában a legjobb, ilyen kirívó helyzetre nem lehet felkészülni, a gazdálkodók jelentős része az elszenvedett kár kis részét kaphatja meg.
A Csongrád-Csanád megyei gazdálkodók legfeljebb abban bízhatnak, hogy kapnak valamennyi kártérítést. Erre azok jogosultak, akik tagjai a kárenyhítési kockázatközösségnek, amely a fagy, a vihar, az aszály, vagy bármilyen egyéb természeti csapás okozta terméskiesést kompenzál. A közösségbe önként is lehet jelentkezni, de azoknak, akik legalább 10 hektáron szántóföldi növényt, vagy legalább 5 hektáron zöldséget termesztenek, esetleg legalább egyhektáros ültetvényük van, kötelező belépni. A hozzájárulás mértéke a termelt növénytől függően hektáronként, évente 1500 és 4500 forint között mozog, a pénzt a Magyar Államkincstárba kell befizetni szeptember 15-ig. Bóka Péternek 100 ezer, Király Mihálynénak 60 ezer forint volt ez a kiadás ebben az évben. Ahogy a többi Szent Mihály-napi jégverés károsultjai, ők is ebből a közös kasszából várják a segítséget. Nem hivatalosan, de hozzáértőtől hallották, hogy a veszteségüknek talán a századrészére számíthatnak. Idén ugyanis a kasszában összegyűlt pénz jó részét már elvitte a nyári aszály.
A kárenyhítésre szánt pénzt a termelők közössége és az állam adja össze. Előbbi rész hozzávetőleg 12 milliárd forint. Lapunk kétszer is érdeklődött írásban az államkincstárnál, nem közölték az eddig befolyt pontos összeget. A kassza felülről nyitott, az állam az aktuális évben keletkezett kár felmérése után tesz hozzá. Csakhogy a kincstártól azt sem tudtuk meg, hogy az állam kiegészítette-e, illetve tervezi-e kiegészíteni a kasszát. Márpedig ez kulcsfontosságú, hiszen minél kevesebb van a kasszában, és minél több a károsult, annál kevesebb jut majd egy-egy gazda veszteségének enyhítésére.
Szupercellák mindenütt
A szeptember végi szupercella a Békés megyei Orosháza környékén is komoly károkat okozott. Abban a térségben – miként arról lapunk is írt – a nyáron ki kellett kapcsolni a jégelhárító talajgenerátorokat, mert halálos fenyegetéseket kaptak a berendezések kezelői. Azért, mert a környéken az a nézet terjedt el: a gépek miatt nem esik az eső. Az országos jégkár-elhárító rendszert a kamara felügyeli, az éves működtetési költsége 1,5 milliárd forint, a kárenyhítési alapból finanszírozzák. A közel ezer elemből Békés megyébe 63-at telepítettek, ezek közül most 57 működött. Az agrárkamara a vihar után azt írta a honlapján: a generátorok, ha dolgoznak, mérsékelhették volna a károkat.
