A kölcseys tanárokat kirúgó Marosi Beatrixnak, a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjének diplomamunkája jelentős részben rossz plágium, „a copy-paste módszerrel szabálytalanul bemásolt szövegrészekből áll” – írta a Facebookon Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő elmondása szerint azután, hogy néhány napja beszámolt Marosi Beatrix szakdolgozatáról (amely arról szólt, hogy 2x16 tanárral elbeszélgetett a halálbüntetésről), azt az információt kapta, hogy a tankerületi vezető „igen indulatba jött”. Hadházy Ákos megkért egy hozzáértőt arra, hogy ellenőrizze a szakdolgozatot. A szakértő minden egyes mondatnak az eredetiségét ellenőrizte, plágiumra vonatkozóan az alábbiakat találta:
A diplomamunka legalább 36 százaléka más forrásokból szó szerint átemelt rész megfelelő jelölés nélkül. Nagy valószínűséggel ennél nagyobb arányban tartalmaz plagizált részleteket, több esetben azonban a megadott forrás nem volt megtalálható vagy a diplomamunka megjelenése óta megváltozott (például azokban az esetekben, ahol a megadott forrás a Wikipédia volt), így ezekben az esetekben nem volt lehetséges az eredetiség ellenőrzése.
A szó szerinti átemelésnek az alábbi fajtáit azonosította súlyossági sorrendben. Szó szerint átemelt részek vannak idézőjel használata és forrásmegjelölés nélkül például a 3. oldalon, „A rendszerváltás után a társadalom értékítélete felbomlott és az emberek hiába kerestek kapaszkodót a jogban, az nem volt azonos saját erkölcsi meggyőződésükkel”, Marosi Beatrix munkájában sem forrásmegjelölés, sem idézőjel nem szerepel. A mondat eredetijét ide kattintva lehet elolvasni. Másik példa a 14-15. oldalról, A Justizmord alcím alatt lévő szöveget Marosi Beatrix szó szerint emelte át idézőjel használata és forrásmegjelölés nélkül. De vannak Marosi Beatrix diplomamunkájában szó szerint átemelt részek, idézőjel használata nélkül, helytelen vagy hiányos forrásmegjelöléssel, például a 12. oldalon a Viták a halálbüntetésről alcím alatti részben.
Több esetben a Wikipédia(!) van megjelölve forrásként, akkor is, ha az adott információnak nem a Wikipédia az eredeti forrása. Lásd például: „A halálbüntetés napjainkban” alcím alatt lévő szöveg szó szerint átemelt, idézőjel használata nélkül, és bár a Wikipédiáról lett szó szerint kimásolva, a Wikipédia is más forrásból dolgozott. Mivel a Wikipédia nem dolgozta át az eredeti forrást lényegesen, ezért az elsődleges forrás idézése lett volna indokolt.
Marosi Beatrix szó szerint átemelt részeket idézőjel használata nélkül, de forrásmegjelöléssel. Ilyen a Nemzetközi egyezmények alcím alatti rész, az egész szó szerinti másolás, idézőjel nélkül
két teljes oldal egyértelmű plagizálása.
További súlyos hiba, hogy a konzulens, Folmeg Márta neve sehol nem található meg a diplomamunkában, miközben a Kodolányi Egyetemnek egyértelmű szabályai vannak arra vonatkozóan, hogy a konzulens nevét a címoldalon fel kell tüntetni – emlékeztet Hadházy Ákos.
A szakértő alábbi formai hiányosságokat találta:
A betűméret és a betűtípus többször megváltozik a diplomamunkában.
A tartalomjegyzékben „Hiba! A könyvjelző nem létezik.” hibaüzenet is szerepel.
A felhasznált irodalom trehányul összedobált, betűtípus, betűméret többször megváltozik, nem számozott, formai elvárásoknak egyáltalán nem felel meg.
A linkek sokszor nem vezetnek sehová, mivel helytelenül lettek beillesztve.
Az oldalak nem számozottak.
Vannak formai és minőségi hiányosságaik az ábráknak is, néhol nincs cím és sorszám, előfordul, hogy az ábrák címe ugyanaz, mégis különböző dolgokat mutatnak.
Hadházy Ákos hozzáteszi, hogy a munkát tartalmilag nem ellenőrizte, mivel teljesen értelmetlen lett volna, tekintve, hogy jelentős része mások munkájának szó szerinti átemelése. „Azonban megjegyzendő, hogy a szerző több esetben komolytalan forrásokból dolgozott, mint például a magyar nyelvű Wikipédia vagy pedig valamilyen ismeretlen eredetű dokumentum.
A következtetés szerint a szerző a diplomamunka legalább harmadát plagizálta. „A szerző nemtörődömségét mutatja, hogy a mások munkájából kimásolt mondatoknak a végén többször lemaradt a mondat végi írásjel, jelezve, hogy azokat kapkodva másolta, és »saját« munkáját el sem olvasta annak elkészülte után”. A szerző emellett nem tüntette fel a konzulense nevét, ami amellett, hogy plágium, egy „emberileg is erősen visszataszító lépés”. Egyes helyeken – ritkán – helyesen jelölte meg a forrásokat és a szó szerint átvett részeket idézőjelbe rakta, ami azt mutatja, hogy tisztában volt a helyes idézés szabályaival. Következtetésképp, azokon a helyeken, ahol plagizált, azt szándékosan, úgy követte el, hogy tisztában volt tettének helytelenségével, ami további súlyosbító tényező. A munka emellett hemzseg a formai hibáktól és tartalmilag is megkérdőjelezhető a megadott források (például Wikipédia) komolytalansága miatt”.
Hadházy Ákos megjegyzi, Marosi Beatrixnak le kell mondania és szégyellnie kell magát, "elsősorban persze nem emiatt, hanem az öt tanár kirúgása miatt".
„Felteszem, nem gondolja komolyan” – Levelet írtak a tankerületi központ vezetőjének, aki ahhoz sem vette a fáradságot, hogy bemenjen az iskolábaNem akar találkozni a kölcseys tanárokat kirúgó tankerületi igazgató a terézvárosi polgármesterrel, mert szerinte minden rendben voltKirúgták a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium több polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárát