Orbán Viktor: Nincs fölöttünk egy európai álláspont

A miniszterelnök nem visszavonná, csak „újragondolná” az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte az európai érdek nem az, hogy az orosz energiafüggést amerikaira cseréljük. A béke reményének a neve Donald Trump.

Az európai politika nem más, mint az EU-tagországok akaratának az összessége. Ezt harmonizálnunk kell, és akkor lesz belőle közös európai álláspont, de nincs fölöttünk egy európai álláspont, amelyből le kell vezetnünk a nemzeti álláspontot. Minden országnak megvan a maga érdeke, ebből jön létre a közös álláspont – fejtegette Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon a Euronews által közvetített pódiumbeszélgetésen, amelyet a Berliner Zeitung és a konzervatív magazin, a Cicero rendezett kedden a német fővárosban.

A miniszterelnök – aki hétfőn Olaf Scholzcal tárgyalt az első hivatalos berlini látogatásán a német kancellár 2021. decemberi beiktatása aóta – elismerte, „nehéz tárgyalásai vannak” az Európai Bizottsággal, ezért óvatosan kéne fogalmaznia, de szerinte amit az Európai Bizottság csinál a szankciók ügyében az katasztrofális. Hozzátette, nem önmagában a szankciókkal van baja, hanem, ahogy kivitelezték, mert az teljesen negligálja az európai érdekeket és tönkreteszik az európai gazdaságot.

Magyarországra nem lehet tengeren olajat szállítani, csak csövön. A cső egyik vége Oroszországban van, a másik Magyarországon, tehát olajembargó esetén a magyar gazdaság leáll. A miniszterelnök szerint alternatíva nincs, mert Magyarország a kommunista időkből örökölte ezt az infrastruktúrát. Brüsszelben erre szerinte annyit mondtak, hogy találjatok egy megoldást. A miniszterelnök szerint lehetetlen és „így primitív” dolog, amit Európában csinálnak, lehetne úgy is szankcionálni, hogy közben energiaügyileg nem tesszük tönkre magunkat. Orbán Viktor szerint, ha a szankciókat jól csinálták volna, ma nem lennének az egekben az energiaárak, bár azt elismerte, hogy akkor is magasabbak lennének, mint a háború előtt voltak. A miniszterelnök állítása szerint „kénytelen” azt mondani, hogy „ha szankció, akkor nekem van egy problémám”, és ha segítenek, támogatja, ha nem, akkor vétózik.

Orbán Viktor fenntartotta azt az állítását, mely szerint bár az EU nem akarta finanszírozni Oroszországot, valójában finanszírozza, mert a megemelt energiaárakon keresztül több pénzt kerestek. Szankciót az erős vet ki a gyengére, jelenleg pedig „a törpe szankcionálta az óriást”, és szerinte most csodálkozunk, hogy ebbe „a törpe belehal”.

– válaszolta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy vissza kell-e vonni az intézkedéseket. Hozzátette, tehát nem arról van szó, hogy vonuljanak vissza, adják föl, csak legyen értelme az egésznek.

Az oroszok ebben a pillanatban az embargóra úgy reagálnak, hogy ők nem szállítanak, és hogy ez újraindul-e valaha, azt nem tudjuk, különösen akkor, ha bizonyos csoportok terrorista akciókkal felrobbantják a vezetékeket. Ebben az esetben az oroszok még ha akarnak, akkor sem tudnak szállítani. Most ez történik, megsemmisítik az infrastruktúrát, amin keresztül az oroszok szállítani tudnak. Ez történt az Északi Áramlattal és nagyon aggódunk, hogy ugyanez történik a délivel is – jelezte.

Nem gazdát akarunk váltani, függetlenséget akarunk, alternatívákat szeretnénk - fogalmazott a miniszterelnök. Nekünk függetlenség kell, nem pedig kiszolgáltatottság, de most amerikaira váltjuk az orosz függést, ami politikailag talán kényelmesebb, mert az amerikaiak demokraták, szemben az oroszokkal. De ettől még ez sem jó - érvelt Orbán Viktor, hozzáfűzve, „vásárlók vagyunk”, nekünk az a jó, ha van négy-öt ajánlat az asztalon. A baj nem az, hogy orosz gáz, meg olaj van, hanem hogy nincs más.

– állította a miniszterelnök.

Szerinte az egész Nyugat által vállalt konfliktusnak az lett a következménye, hogy nyilvánvalóvá vált a gyengeségünk. Korábban a nyugati világ azt mondta, hogy „ez a helyes”, akkor a világ nagy része felzárkózott mögéjük. Orbán Viktor szerint ilyen gyenge még sose volt a Nyugat globálisan, ez most nyilvánvalóvá vált. Fontos lenne, hogy a politikusok az okoskodást és a spekulációt, az előadásokat ne a cselekvés helyett használják – mondta, hozzátéve, évekig fog tartani a háború akkor, ha előbb gondolják ki a megoldást és utána tárgyalnak róla. Ezért szerinte meg kell fordítani a gondolkodást és azt kell mondani, mindegy, hogy lesz-e hosszútávú megoldás, most legyen azonnal tűzszünet, különben tízezrek fognak meghalni és a háború közelebb fog kerülni Európához. Nem tudjuk a megoldást, azt viszont tudjuk, hogy minden egyes nap, amit háborúban töltünk, az rosszabb, mint a tűzszünet, ezért a politikusoknak most a tűzszünetre kellene összpontosítania - mondta. (A közönség erre megtapsolta a miniszterelnököt.)

A tűzszünetnek Orbán Viktor szerint nem Ukrajna és Oroszország, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között kell létrejönnie. Mások a hatalmi realitások, orosz-amerikai tárgyalás kell, ha ez van, akkor majd lesz tűzszünet - mondta. Az ukránoknak mindenből limitált eszközei vannak, ezért a háború akkor nyitott, ha az ukránok külső erőforrást kapnak.

Aztán hozzátette, konfliktusaink ellenére hősies népnek tartja az ukránt, de csak azért tudnak nyílt háborúban lenni, mert korlátlanul kapják a fegyvert, a pénzt, az információt, mindent, ezért ők nem is tudják lezárni ezt a háborút, ezt az amerikaiak tudják megtenni. Joe Biden Orbán Viktor szerint „túl messzire ment”, amikor olyanokat mondott, amelyekből nehéz visszajönni. Ezt azzal indokolta, hogy az amerikai elnök korábban a tömeggyilkos, háborús bűnös kifejezéseket használta Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban, akinek meg kell buknia. Ezért a miniszterelnök szerint

Az világos volt, hogy a lengyel észjárás és történelmi tapasztalat meg a magyar, az különbözik egymástól – válaszolta Orbán Viktor egy egy újságírói felvetésre arról, hogy ami Oroszországot illeti, a varsói és a budapesti álláspont élesen eltér egymástól. Mi a lengyelekkel ugyan testvéri viszonyban vagyunk, és gondolkodás nélkül áldozzuk fel magunkat, ha a lengyelekkel együtt kell harcolni a szabadságért, de az észjárásunk mindig különböző volt, a lengyelek mindig másként gondolkodtak az oroszokról is, meg a németekről is – fejtegette a miniszterelnök. Szerinte amit a lengyelek időnként mondanak a németekről, az „minimum izgalmas”. Hozzátette, mi nem mondunk ilyeneket, ennek nyilván oka van. Ezért világos, hogy ha a V4-en belül a geopolitika kerül előtérbe, akkor mindig nehéz az együttműködés. Ha nem a geopolitika, hanem a „nemzeti érdekek” vannak előtérben, kiállni a közös érdekekért Brüsszelben, akkor könnyen megy. Most azonban olyan szakaszba léptünk, amikor a geopolitika vált a legfontosabbá, és ez „megkínozza, megrángatja” a V4-et - fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök szerint ha ránézünk Európa értéktérképére, akkor az látható, hogy a migráció ügyében, a család, illetve genderkérdések ügyében, a nemzeti érzés ügyében maradt egy választóvonal Európában. Azok az országok, amelyek ettől keletre vannak, azok tradicionális családban gondolkodnak, nem akarnak migrációt, a nemzeti büszkeség pedig a legfontosabb felhajtó erő. Ezért fontos, hogy a V4 egy konzervatív értékeken nyugvó Európát képviselnek – vélte a kormányfő, aki szerint ő „érti”, hogy mit csinálnak Nyugaton, de „nekünk egy másik koncepciónk” van.

- jelentette ki a kormányfő. Ezt azzal indokolta, hogy ha a britek nem léptek volna ki az Európai Unióból, akkor fennmaradt volna a szervezet belső dinamizmusa, ami az elmúlt harminc évben jellemző volt, mert a britek és a V4-ek sosem fogadták el a föderális Európai Unió koncepcióját. Most, hogy a britek kiléptek, a dinamizmus megváltozott, többségbe kerültek a föderalisták, a németek és a franciák pedig rányomják a kis államokra a föderalista koncepciókat. Ezért a V4 meggyengülése egy nagy csapás – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint a második világháború után Európa elveszítette a szuverenitását és egy szovjet-amerikai megállapodás kormányozta. Tagadta, hogy az Európai Unió lett volna a békeprojekt, úgy vélte, helyette valójában az amerikai-szovjet megállapodások miatt volt béke. A rendszerváltás után Európának lehetősége volt visszaszerezni a szuverenitását és Angela Merkel a krími krízis idején érvényt is szerzett ennek. Most viszont Európát szerinte ki fogják hagyni, és mivel csak NATO-struktúra van, a nyers erő érvényesül - közölte. A miniszterelnök egyetértett Emmanuel Macron francia elnökkel abban, hogy Európának ki kell állnia a stratégiai függetlenségért, mert ha ezt nem teszi meg, akkor úgy jön létre egy új európai biztonsági helyzet, hogy az oroszok tárgyalják ki az amerikaiakkal, ami nekünk nem jó.

Az ukránok pozícióját meg kell érteni, a kormányfő szerint ezt legjobban a magyarok értik.

Mindent meg is kell tenni Ukrajna érdekében, de a legtöbb, amit most tehetünk, az a tűzszünet, ennél jobb ajándékot nem tudunk adni - tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ugyanakkor helyes gondolat, hogy Ukrajnát vonjuk közelebb az Európai Unióhoz. Szerinte az azonban nem segítség Ukrajnának, ha a német ipar meg a magyar gazdaság tönkremegy. Úgy kell segíteni az ukránoknak, hogy nekik is jó legyen és mi se tegyük tönkre magunkat. A NATO-tagság más kérdés, a szabályok értelmében ugyanis háborúban álló országot nem vesznek fel, ezzel ez a kérdés hosszú időre lezárult - jelentette ki a kormányfő.

Inkább száz óra sikertelen tárgyalás, mint egy puskalövés - mondta Orbán Viktor egy meg nem nevezett német politikusra hivatkozva.

Arra a kérdésre, amely azt feszegette, mit gondolt ő a '80-as években, a kormányfő azt mondta, a magyar „varázsháromszög” úgy néz ki, hogy mindig Berlint, Moszkvát és Isztambult kell figyelni. Mindig voltak, akik meg akarták mondani, mi hogyan éljünk. A '80-as években ő úgy gondolta, azért kell minden áron megdönteni a kommunizmust, mert nem volt hajlandó úgy meghalni, hogy leélt egy életet úgy, hogy megmondták, hogyan viselkedjen, hogyan éljen - közölte. Szerinte az Európai Unió bár demokratikus körülmények között, de most azt akarja megmondani, hogy milyen legyen a magyar család, illetve milyen legyen az etnikai összetétel.

Arra a kérdésre, miről tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, a miniszterelnök elmondta, körülbelül két órán keresztül beszéltek. Szerinte Olaf Scholzcal jól lehetett beszélgetni, ő egy, a dolgokat gyorsan és szélesen megértő ember, jó átlátja a történeti perspektívákat, gazdaságról és politikáról is jó volt beszélgetni.

A kiindulópont szerinte könnyű, a német-magyar barátság speciális dolog, „rossz és jó dolgokat is” csináltunk együtt, ezért a németekkel szemben semmilyen negatív kulturális előítélet nincs Magyarországon. Szerinte azért van „hatezer német cég” Magyarországon, mert hazánkban jó németnek lenni. Mint mondta, a hétfői találkozón toleráns hozzáállást ajánlott Olaf Scholznak a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a tradicionális családkoncepció mellett kitartó magyar állásponttal kapcsolatban. Angela Merkel előző kancellár ezt az ajánlatot szerinte rendre elutasította, Olaf Scholz most meghallgatta, bár nem mondott rá sem igent, sem nemet.

Ha német lennék, én egy kicsit óvatosabb lennék, mint a német külpolitika jelenleg – kockáztatta meg azzal kapcsolatban, hogy felvetették az egyhangúsági szabály megváltoztatását az Európai Unióban. Szerinte ebből az látszik, hogy a németek maguk akarják eldönteni az uniós külpolitikát, mivel „ránehezedik” az európai együttműködésre. Orbán Viktor mindenesetre azt reméli, hogy további előrelépést hoz majd a két év múlva esedékes újabb hivatalos berlini látogatása, amikor egyébként Magyarország fogja ellátni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.