A művészeti templomai és az Exhibitons on Screen képzőművészeti filmsorozatnak köszönhetően számos olyan nagy kiállítást, múzeumot és galériát is „felkereshetünk”, ahová anyagi, fizikai és időbeli korlátaink miatt nem juthatunk el. De ha mégis: kellemes élmény újra látni azokat, ráadásul avatott szakértők kommentálásával. Bizonyára sokan emlékeznek a Szépművészeti Múzeum egykori pazar kiállítására, a Rembrandt és a holland arany évszázad festészetére – elsősorban nekik ajánlott Leány gyöngy fülbevalóval és más kincsek Hollandiából című ismeretterjesztő film, még ha a címbe emelt festmény nem is járt az említett budapesti tárlaton.
Nem is járhatott: ugyanis épp abban az évben, 2014-ben nyílt újra a hágai Mauritshuis (Maurits-ház), a Leány gyöngy fülbevalóval című festmény otthona, amely megelőzőleg különféle turnén vett részt számos más alkotással együtt a világban, hogy a hágai művészeti múzeum gyűjteményét népszerűsítse. Az Exhibitons on Screen Vermeer-filmje is ilyen PR-célból készült, mégpedig 2015-ben. (Többek között azért, hogy tudatosítsák széles körben: az Észak Mona Lisájának is becézett képet nem az amszterdami Rijks múzeumban kell keresni.) Ám hét év alatt történt egy és más Vermeer-ügyben.
Például: a Levelet olvasó nő című festmény fedőrétege alól előkerült egy hatalmas Cupido-ábrázolás, amelynek helyreállításával a restaurátorok teljesen megváltoztatták a kompozíciót. Mondhatni, elrontották: erről Kemény Gyula műgyűjtő-restaurátor az Artmagazin oldalán adott 2020-ban alapos elemzést. Igaz, e rettenetes esemény a Drezdai Képtárban történt 2017-ben, csak hát azóta kiderült: a fülbevalós lány is eredetileg egy zöld drapéria előtt állt, és mi van, ha a holland restaurátorok is kedvet kapnak egy újabb „szenzációhoz”?
Ennél azért talán józanabbak: legalábbis a festmény 1994-es restaurálása után – amelyet a film felidéz – aligha van esély. Így is valódi csodát végeztek egy teljesen besötétült, szakadozott vászonnal, amelyet 1888-ban nevetséges összegért, 2 guldenért és 30 centért vásárolta meg egy árverésen Arnoldus Andries des Tombe, műgyűjtő, aki képet a múzeumra hagyta. Elgondolkodtató a korábbi évszázadok hanyagsága is: mint a filmben elhangzik, egy-egy Vermeer-képért a saját korában volt, aki teljes évi jövedelmét is adta. Igaz, a holland aranykorban mintegy ötmillió festmény készült, és a tisztes polgároknak, hentesnek vagy péknek is fontos volt, hogy remekmű díszítse az otthonát. Meg az se mellékes, hogy maga Vermeer is eladósította magát, hogy ultramarinkék festéket használhasson a lány turbánjához. A film mindenesetre remek korrajzot is ad a bemutatott művekhez.
Turbános nő: kétségtelen, hogy a kép korábbi címe korántsem olyan költői, mint a festmény jelenlegi és Tracy Chevalier bestsellerének címe, amiben egy kicsit komikus, hogy a lány fülbevalója valójában nem gyöngyből való – az csak illúzió. Az amerikai-brit írónő is szerepet kap a filmben, de ahogy Ingrid Möller Vermeer van Delft életregényéhez képest sem tudott új ötlettel előállni, itt sem brillírozik. Élmény viszont Walter Arthur Liedtke amerikai művészettörténész, írót hallgatni, aki szerint „a valóságot jól kell ismerni ahhoz, hogy illúzióként ábrázolhassuk”, és többek között ebben volt Vermeer igazán nagy. A New York-i Metropolitan múzeum holland és flamand festményeinek egykori kurátora épp a film megjelenésének évében hunyt el.
A Mauritshuis gyűjteményében egyébként több olyan alkotás is található, amely bestsellert, filmet ihletett. Ilyen Carel Fabritius Az Aranypinty, vagy Rembrandt van Rijn Dr. Tulp anatómiája című festménye is. Valamit nagyon „tud” ez a gyűjtemény.
Infó: Exhibition: Leány gyöngy fülbevalóval és más kincsek Hollandiából. Rendező: David Bickerstaff. Forgalmazó: Pannonia Entertainment
