Nagy zuhanással nyitották a hetet a kínai óriásvállalatok részvényei az amerikai és hongkongi értéktőzsdéken, a kínai jüan árfolyama a 2008-as világgazdasági válság óta nem látott mélypontra esett, felsőosztálybeli kínaiak pedig emigrációra készülnek - nem éppen kedvező hírekkel szebesülhetett Hszi Csin-ping kínai elnök, miután Kínai Kommunista Párt (KKP) múlt szombaton befejeződött XX. kongresszusán, Mao óta nem látott módon konszolidálta hatalmát.
A 69 éves államfő részben magának köszönheti a bajokat. Felettébb negatívan fogadták a pénzpiacok, hogy hivatalosan is megbízatást szerzett a harmadik ötéves vezetői ciklusára, csupa hozzá lojális tisztségviselővel vette körül magát a KKP legfelsőbb vezetésében és nem jelentett be irányváltást a sokat bírált zéró-covid stratégiában. A befektetők részben ezekre alapozva azt a következtetést vonták le, hogy Hszi Csin-ping inkább ragaszkodik a hatalomhoz, mint a gazdasági növekedéshez.
A legtehetősebb kínaiak is érzékelhetően borúlátóak a jövőt illetően. A Financial Times szerint a pénzügyi elit egy része már vagyona kimentéséről és külföldre költözésről döntött, mert adóemelésektől tart és személyes biztonságát is félti. A brit üzleti lapnak a dúsgazdagok kivándorlását segítő ügyvédek beszéltek a jelenségről: egyikük azt mondta, hogy a kongresszus óta három családtól is utasítást kapott “menekülési tervük végrehajtására”, másikuk saját bevallása szerint hónapok óta fokozott érdeklődést tapasztal. Egy meg nem nevezett, a jómodú kínaiakat célzó amerikai ingatlanpiaci platform alapítója pedig arról számolt be az újságnak, hogy képtelen lépést tartani a megkeresésekkel, mert a legtöbben sietve akarják elhagyni Kínát, és távozásukat nem tervezték meg elég alaposan.
Hszi Csin-ping számára szintén rossz ómen, hogy még jobban elmérgesedni látszik a viszony a rivális nagyhatalommal, miután Washingtonban hétfőn jelentették be: 13 kínai állampolgár, köztük feltételezett titkosügynökök ellen emeltek vádat kémkedésért és disszidensek megfelemlítéséért három különböző ügyben. Az eljárások jelentőségét mutatja, hogy azokról személyesen Merrick Garland igazságügyi miniszter tájékoztatta a közvéleményt, Christopher Wray FBI-igazgatóval az oldalán. Két vádlottat azzal gyanúsítanak, hogy egy kínai telekommunikációs óriás ellen zajló büntetőper akadályozására tettek kísérletet. Sajtóinformációk szerint a Huaweiről van szó, amelyet ipari kémkedéssel és az irán elleni szankciók kijátszásával vádolnak, illetve azzal, hogy segített a teheráni rezsimnek nyomon követni a 2009-es kormányellenes tüntetések résztvevőit. A vállalat minden vádpontban ártatlannak vallja magát.
A kínai elnök számára némi vigaszt jelenthet, hogy a várakozásokat felülmúló GDP-növekedést mutatnak a friss gazdasági adatok, amelyeknek múlt hétre, a KKP-kongresszus idejére tervezett publikációját az utolsó pillanatban elhalasztották, és amelyeket hétfőn hasonló váratlansággal tettek közzé. Habár a statisztika kedvező szalagcímeket eredményezett, egyes indikátorok azért aggodalomra adnak okot: a kínai belső kereslet növekedése például lassult, az ingatlanpiac pedig továbbra is gyengélkedik.