Az Orbán-kormány tudna béremelést adni a tanároknak, ha akarna – ismertette a hvg.hu a GKI Gazdaságkutató elemzését, amely szerint „nem verné földhöz a büdzsét”, ha a diplomás átlagbérhez zárkóztatnák fel a pedagógusbéreket.
Az elemzés szerint a többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a pedagógusbérek az elmúlt években. Ez különösen szembetűnő a fegyveres testületek diplomásaihoz képest, ahol 1,8–2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is
22–42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete. Ráadásul a különbség nő az életkor szerint (a 30 év alatti rendőrök keresete 24–43 százalékkal haladja meg a pedagógusukét, ami 50 év felett 45–66 százalékra nő).
A kormányzati javaslat szerint a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, amely a kormányzati várakozások – és az EU-nak tett kötelezettségvállalások – szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni. Ekkora emelés önmagában is leértékeli a pedagógus hivatást, hiszen ugyanannyi idejű tanulást 20 százalékkal kevesebbre értékel – állapítják meg. További problémaként említik, hogy a kormány a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz kívánja felzárkóztatni a – főiskolai és az egyetemi diplomás kereset között 43 százalékos különbség van a KSH adatai szerint.
Gulyás Gergely: Jelentős pedagógus-béremelés jön a következő három évben – Kormányinfó percről percreA GKI becslése szerint a tervezett (kormányzati) értékkel számolva, továbbá figyelembe véve, hogy közben az egyéb diplomások bére is emelkedik, a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74 százalékát, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek 61 százalékát (a jelenlegi 54, illetve 45 százalékhoz képest) fogja elérni 2025-ben. Ennek oka, hogy a várható magas infláció miatt a diplomás bérek várakozásaik szerint közel 31 százalékkal fognak emelkedni 2022-höz képest.
A GKI becslése szerint a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. A nettó költségvetési kiadás ugyanakkor 2025-ig összesen 525 milliárd forintra rúg, 2025-ben pedig 311 milliárd forintot tesz ki – a különbség oka, hogy a tanárok bruttó béréből az adók és a járulékok visszafolynak a költségvetésbe.
A vizsgált pedagóguskörben a diplomás bérek 2023-as elérése összesen bruttó 2000, nettó 1177 milliárd forintba kerülne 2025-ig (akkor a kiadások bruttó 770, nettó 450 milliárd forinttal lennének magasabbak, mint 2022-ben). Mivel a GDP 27,5 ezer milliárd forinttal nő 2025-re (2022-höz képest), ezért
a GDP-arányos bruttó kiadásnövekedés a kormány tervei szerinti béremelés esetében átlagosan 0,15 százalékot tenne ki, míg a teljes keresetfelzárkóztatás miatti bruttó kiadás átlagosan a GDP 0,32 százalékát érné el.
A nettó kiadás rendre a GDP 0,1 százaléka, illetve 0,21 százaléka lenne.
Hozzáteszik: a GDP-arányos adatoknál talán fontosabb, mit jelentene mindez a központi költségvetés számára. 450 milliárd forint a büdzsében egyáltalán nem egy kigazdálkodhatatlan összeg – pláne, hogy ennek több mint 80 százalékát az EU állja –, Varga Mihály pénzügyminiszter épp arról beszélt nemrég, hogy most a kifizetési stoppal a kormány csak októberben 300 milliárd forint kiadást tud megfogni. Az idénre tervezett költségvetési hiány számszerűen 3152 milliárd forint. A központi költségvetés idei évre tervezett kiadási főösszege 20,2 ezer milliárd forint.
Rombolásba kezd az Orbán-kormány, hogy csökkentse a költségvetési hiánytItt a friss rangsor, ami a tanárok a fizetését illeti, Magyarország a legutolsó az OECD-országok között