Szinte egy szó sem igaz abból, amit Orbán Viktor mondott az 1956-os Zalaegerszegről, semmilyen harc nem folyt akkor a városban

Ezt Paksy Zoltán történész, a Zala Megyei Levéltár főlevéltárosa nyilatkozta lapunknak. Ennek azért van jelentősége, mert Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án arról beszélt, hogy az egerszegiek az utolsók között tették le a fegyvert.

Ahogyan arról a Népszava is beszámolt, a kormányfő idén Zalaegerszegen, válogatott közönség előtt, kordonokkal elzárt területen mondta el ünnepi beszédét a forradalom és szabadságharc évfordulóján. Egész pontosan így fogalmazott: „A zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de egy biztos: kitartottak, ameddig lehetett. Az egerszegiek az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek utcára vonulni, és ők voltak azok, akik az utolsók között tették le a fegyvert: decemberben. Egy hónappal a szabadságharc leverése után még szovjet tankoknak kellett feloszlatniuk az egerszegi sztrájkolókat.”

Mielőtt megkerestük volna, Paksy Zoltán – aki az LMP színeiben indult a tavalyi ellenzéki előválasztáson – a közösségi oldalán bírálta a miniszterelnök „alternatív ábrázolását”.

Zalaegerszegen először október 26-án, tehát három nappal a budapesti események után mentek utcára az emberek. Sok minden történt azon a napon, de a zalaegerszegiek fegyverrel – bár a kormányfő szóhasználata erre utalt – egyszer sem harcoltak.

Az viszont tény, hogy októberben 26-án tüzet nyitottak a pártszékház (ma a Zalai Hírlap székhelye) előtt tüntető fegyvertelen tömegre. Ketten meghaltak, többen megsebesültek – mondta lapunknak a történész. A megyei párttitkár volt az, aki lövetett: ő Körmendre menekült. A városi párttitkár és a tanácselnök a forradalmárok oldalára állt. Megalakult a Forradalmi Tanács és a Nemzetőrség is, utóbbi rendvédelmi feladatokat látott el a rendőrség mellett.

Amikor az oroszok a városhoz közeledtek, a Zalaegerszegen lévő magyar katonai alakulat védelmi állást foglalt el. Végül azonban megadta magát. Paksy Zoltán szerint teljesen értelmetlen lett volna az ellenállás. Az oroszok november 4-én a katonákat és a forradalmárokat is lefegyverezték.

Ahogyan szerte az országban, a későbbiekben Zalaegerszegen is szerveztek kisebb-nagyobb tüntetéseket, sztrájkokat. Novemberben mintegy ezer feketébe öltözött asszony vonult az utcára. Az egyik decemberi demonstráción – idézte fel Paksy Zoltán – olyan sokan gyűltek össze, hogy az oroszok tankokat vezényeltek ki. A tankok azonban csak a megfélemlítést szolgálták, Orbán Viktor állításával szemben tömegoszlatás nem történt.

A forradalom leverése után a Munkástanács működött még egy ideig, decemberben aztán a hatalom azt is felszámolta, ahogyan 1957 elejére mindenhol az országban – közölte Paksy Zoltán.