Egyszerre csapta le újságírókra a török hatóságok Ankarában, Isztambulban és a délkeleti, többségében kurdok lakta országrészben Diyarbakirban, Mardinban Urfában és Vanban. Az összehangolt akció során a két kurdbarát orgánum, a JINNEWS és a Mezopotamya hírügynökség 11 újságíróját, köztük két főszerkesztőt vettek őrizetbe az egy hete hatályba lépett, az ellenzék és civil szervezetek által csak cenzúratörvényként emlegetett jogszabályra hivatkozva. A parlament által október 17-én megszavazott szabályozás alapján akár három éves börtönbüntetéssel sújhatják a „hamis vagy félrevezető információk” terjesztését. A hivatalos közlések szerint a letartóztatott újságírók ellen „kurd fegyveresekkel való állítólagos kapcsolat, valamint gyűlöletre és ellenségeskedésre buzdító információk terjesztése" miatt indult eljárás.
A TGS Török Újságíró Szövetség másképp látja, a szervezet szerdai közleménye szerint „11 újságíró őrizetbe vétele a választások előtt a legújabb bizonyítéka annak, hogy a kormány régóta nyomást gyakorol a sajtóra, és nem adja fel, hogy az újságírást bűncselekménynek tekintse”. A szakmai szervezet állítja, az újságírókat megverték és a hátuk mögé bilincselt kézzel hurcolták el. A közlemény leszögezi – „ezek a választások előtti, kollégáink ellen irányuló műveletek a polgárok tájékoztatáshoz való joga és az igazsághoz való hozzáférés elleni újabb támadást jelentenek. Az újságírás nem bűncselekmény…. Követeljük, hogy a fogva tartott újságírókat a lehető leghamarabb engedjék szabadon. A választásokat nem úgy kellene megszervezni, hogy újságírókat vesznek őrizetbe” – olvasható a szervezet honlapján elérhető közleményben.
Törökországban jövő júniusban rendeznek parlamenti és elnökválasztásokat, a voksolás közeledtével pedig egyre szaporodnak a szólásszabadság elleni hatósági fellépések, a rezsim pedig fokozatosan alakítja úgy a jogi keretet, hogy ez Recep Tayyip Erdogan török elnöknek és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) kedvezzen.
Április elején az elnöki jogköröket bővítő, az AKP esélyeit növelő választási törvénymódosítást hagyta jó az autoriter államfő. Az elfogadott módosítások megnehezítették a kisebb pártok számára az önálló indulást, egyben bezárták azt a kiskaput is, amely lehetővé tette volna a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) számára az indulást. A HDP ugyan jelenleg a harmadik legnagyobb parlamenti párt, de valószínűleg nem tud indulni a jövőre esedékes választáson, mivel a kormány a párt bezárását kezdeményezte a legfelsőbb bíróságon szeparatizmus vádja és a nemzetközi szinten is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) való állítólagos kapcsolata miatt. A 2016-os puccskísérlet óta a török hatóságok a kurd párt 451 politikusát börtönözték be, köztük párt korábbi társelnökét, Selahattin Demirtast, akit az Emberi Jogok Európai Bíróságának a szabadon bocsátására vonatkozó kedvező döntése ellenére sem engedtek ki a börtönből.
De sorra kerülnek rácsok mögé az újságírók is. Október elején, a cenzúratörvény parlamenti vitája idején 35 újságírót vettek őrizetbe, júniusban 16-t állítottak bíróság elé "terrorista szervezethez való tartozás" miatt a Törökország túlnyomórészt kurdok lakta délkeleti részén fekvő Diyarbakirban. A jövő évi választások közeledtével a média és a civil szervezetek, újságírók, jogvédők, korrupcióellenes civil aktivisták elleni elnyomás is minden bizonnyal erősödni fog, tekintettel arra, hogy Erdogan elutasítottsága már a nyáron kétharmados volt Törökországban.
Nemzetközi szervezetek rendszeresen elítélik a sajtószabadság csorbulását Törökországban, amely a Riporterek Határok Nélkül 2022-es sajtószabadság-indexében a 149. helyen áll a 180-ból.