Az európai sajtó és a brüsszeli politikusok ismét élesen bírálják Magyarországot, ezúttal az ukrajnai háborúban tanúsított magatartása miatt, amivel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem Vlagyimir Putyin orosz elnök „trójai falova", azonban ilyen vádaskodás „a legrosszabb fajta propaganda” - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Weltwoche című svájci hetilapnak. Az interjút a magyar állami hírügynökség, az MTI szemlézte.
A fideszes politikus azt hangoztatta, Magyarország ugyanúgy egyértelműen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, mint az EU többi tagállama, és a második világháború utáni történelmének „legnagyobb humanitárius segélyét” nyújtotta Ukrajnának és a Magyarországra menekült 1,2 millió ukránnak. Magyarország az EU keretében pénzügyileg is támogatja Ukrajnát, és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Nyugat nem folytathatja az eddigi politikáját - fejtette ki, majd hozzátette, az EU nem az oroszoknak ártott a szankciókkal, hanem saját magának, különösen az energiaszektorban.
Mivel az interjú vélhetőleg korábban készült, a fideszes politikus nem tudhatta, hogy az Oroszország elleni EU-s szankciók támadásával tulajdonképpen Vlagyimir Putyin orosz elnöknek mondott ellent, aki kedden úgy nyilatkozott, problémákat okoznak az országára kivetett nyugat büntetőintézkedések.
Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin elszólta magát, és elismerte, hogy problémákat okoznak a nyugati szankciókMégis hatékonyak az uniós szankciók„Oroszország idén kétszer annyit keresett, mint tavaly. Azt is mondhatnánk, hogy bárki is találta ki ezeket a szankciókat, az Oroszország legjobb barátja” - fogalmazott. Szólt arról is, hogy sürgősen el kell indítani egy „európai vitát” arról, hogy az EU milyen politikát folytasson az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Mint mondta, intelligens szankciókra van szükség, „amelyek Oroszországnak ártanak, nem Európának”. Magyarország szerepével kapcsolatban azt mondta, Budapest inkább közvetítő, és nem agresszív politikát folytat Oroszországgal, aminek legfőbb oka a függőség az orosz energiaszállításoktól. Magyarország a földgáz-, és kőolajfogyasztásának 90 százalékát fedezi orosz importból, így „a magyar gazdaság és társadalom idén és jövőre sem működhet orosz gáz és olaj nélkül”. Ez azt is jelenti, hogy a Magyarországon nagy beruházásokat végrehajtó svájci, osztrák vagy német cégek sem tudnának orosz gáz nélkül termelni.
Miközben Orbán Viktor itthon támadja az uniós szankciókat, addig Brüsszelben a büntetőintézkedések megerősítését sürgető nyilatkozatot írt alá„Elsődleges érdekünk tehát, hogy minden elítélés és szankció ellenére úgy tartsuk fenn a kapcsolatot Oroszországgal, hogy folytatódjon az energia beáramlása” - mondta Gulyás Gergely. Az ukrajnai fegyverszállításokat elutasító magyar kormányálláspontot indokolva rámutatott, hogy csak a Kárpátokon keresztül lehetne fegyvereket szállítani, és ezzel olyan területen fenyegetne az orosz támadás veszélye, ahol az ukrajnai magyar kisebbség él. Így különösen fontos „magyar érdek, hogy Kárpátalja kimaradjon a háborúból”. A miniszter kijelentette, az ukránok „a hazájukért harcolnak” és „hősies küzdelmet vívnak”, amit Magyarország igen nagyra értékel, ugyanakkor van egy még fontosabb érték, amelyről nem szabad megfeledkezni, ráadásul „egy atomhatalom ellen vívott háború óriási veszélyt rejt magában, nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára”. Ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető leggyorsabban létrejöhessen a tűzszünet - mondta Gulyás Gergely, ismét felmondva az ismert kormányzati kommunikációs tételt, miszerint a „magyar kormány a béke pártján áll”.
