Alkotmánybírósághoz fordul annak a halláskárosodott férfinak az ügyében az Utcajogász Egyesület, akit a VI. kerületi Rendőrkapitányság az Eucharisztikus Világkongresszus idején koldulás miatt 50 ezer forintra bírságolt 2021 szeptemberében - derül ki a szervezet lapunkhoz is eljuttatott közleményéből.
Mint írják, bár a bíróság figyelmeztetésre enyhített, azonban az Utcajogász azt szeretné, ha az Alkotmánybíróság kimondaná, a másokat nem zavaró koldulás büntetése alkotmányellenes. A hivatalos beadványban hangsúlyozták, hogy a büntetés szükségtelen, mert az eljárásra nem a járókelők panaszai alapján került sor, a koldulás pedig a férfi túléléséhez volt szükséges. Ügyfelük hajléktalanszállón lakik, egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy megélhetéséről és lakhatásáról önerőből gondoskodjon.
A jelenleg hatályos szabálysértési törvény három típusát különíti el a koldulásnak mint szabálysértésnek. Az egyik típusa az, amikor valaki gyermekkorú személy társaságában koldul, a másik, amikor valaki házról házra vagy lakásról lakásra járva kéreget, a harmadik pedig az, amikor valaki nyilvános helyen megszólítja a járókelőket. E harmadik akkor is szabálysértésnek minősül, ha a kolduló személy kérése udvarias, sőt, akkor is, ha a másik személy örömmel tesz eleget a segítségkérésének. Az Alkotmánybírósághoz beadott panasz ez utóbbi tényállás megsemmisítését kéri.
akkor is szabálysértésnek minősül, ha a kolduló személy kérése udvarias, sőt, akkor is, ha a másik személy örömmel tesz eleget a segítségkérésének. Az Alkotmánybírósághoz beadott panasz ez utóbbi tényállás megsemmisítését kéri.
Az Utcajogász szerint az emberek anyagi szükség miatt koldulnak, amelynek a helyszíni bírsággal, pénzbírsággal vagy elzárással való szankcionálása alkalmatlan a koldulás társadalmi okainak megszüntetésére. Ezt támasztja alá az a tény, hogy bár a koldulás szabálysértése az egyik leggyakrabban alkalmazott szabálysértési tényállás (4-5000 eset évente), a bírságok megfizetésére csak elenyésző arányban kerül sor (2016 óta a befizetések aránya nem érte el a 7 százalékot.)
Szerintük a koldulás szankcionálása már csak azért is problémás, mivel a szociális jogszabályok lehetővé teszik egyes csoportok kizárását a szociális ellátórendszerből, ráadásul a meglévő állami ellátások összege olyan alacsony, hogy abból aligha lehet túlélni. Ilyen esetekben az egyének arra kényszerülhetnek, hogy egyéni adományokból jussanak hozzá a minimális létfenntartáshoz szükséges javakhoz. A koldulás így számukra szükségszerű, olyan kényszerhelyzet, amely az élethez való alapvető joguk érvényesítését szolgálja. Ennek büntetésével a jogalkotó az anyagi létminimumot vonja meg a rászoruló emberektől - vélekednek. Megjegyzik,
a járókelők közterületi nyugalmához és háborítatlansághoz való joga nem az Alaptörvényben biztosított alapjog.
