- Gazdaság kontra emberi jogok – Rengeteg bírálat érte Olaf Scholzot a kínai út miatt

Látszólagos nyugalom költözött a német koalíció életébe, miután hónapokig tartó vitát követően a szövetségi és a tartományi kormányok  megállapodtak arról, hogyan lehetne még inkább enyhíteni a lakosság számára a magas energiaköltségek következményeit. Megegyezés született egyebek mellett arról, hogy 2023-tól évtől a 9 eurós helyi közlekedési bérletet egy 49 eurós „utód” váltja majd fel. Az első nagyobb könnyítést decemberben érzékelhetik a németek, amikor mintegy 20 millió ember számára a teljes gázszámlát elengedik. A kormány 9 milliárd euróra becsüli ezeket a költségeket. A tervek gyors végrehajtása érdekében a Bundestag és a Bundesrat várhatóan a jövő héten elfogadja a törvényjavaslatot.

A megállapodás ellenére azt azért nem állíthatnánk, hogy teljes szimbiózis lenne a német koalíció három pártja, a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a szabad demokraták között, amiben Olaf Scholz kancellár kínai útjának is szerepe van. A 2021-es választási kampányban az SPD politikusa annak köszönhetően győzött, hogy népszerű elődjéhez, Angela Merkelhez hasonlóan pragmatikus politikát képviselt. Csakhogy azóta nagyot fordult a világ az Ukrajna elleni orosz agresszióval, s már Merkel politikájával kapcsolatban is több a bírálat, mint a dicséret. Scholz azonban nem szakít egykönnyen ezzel a pragmatizmussal, amit kínai vizitje mellett az is bizonyít, hogy ragaszkodott ahhoz: a hamburgi kikötő üzemeltetésében a Cosco nevű kínai vállalatnak is legyen komoly részesedése, amit többen biztonságpolitikai okokból kifogásoltak. Merkel számára egyébként Kína különösen fontos partner volt, 16 évig tartó kancellári megbízatása során tucatnyi alkalommal járt Pekingben.

Erős bírálatok érkeznek a koalíciós partner Zöldektől, akik radikálisabbak Oroszországgal, Kínával (és Magyarországgal) kapcsolatban is, mint a szociáldemokraták. A környezetvédők parlamenti képviselője, Konstantin von Notz, a hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság elnöke például elborzadva vette tudomásul, hogy a kancellár ragaszkodott a kínai úthoz. Mint az ARD televíziónak elmondta, neki személy szerint nem lenne sok kedve kezet fogni „egy diktátorral”, ilyen gyorsan hatalmának kiterjesztése után. Ezzel arra utalt, hogy a Kínai Kommunista Párt szűk két héttel ezelőtt véget ért kongresszusán harmadszor is a KKP elnökének választották meg Hszi Csin-pinget, így Mao Ce-tung óta a legtovább uralkodó vezetővé vált. A kongresszuson ráadásul Hszi nem zárta ki az erő alkalmazását Tajvan ellen. Az esemény emellett arról vált emlékezetessé, hogy kikísérték a teremből a történteket láthatóan értetlenkedve fogadó volt elnököt, Hu Csin-taót.

A kínai vizit időzítése tehát nem szerencsés. Erre utalt a Human Rights Watch németországi igazgatója, Wenzel Michalski is, aki finoman azt mondta, a látogatás „nagyon érdekes időpontban történik”. Friedrich Merz, a CDU elnöke már nem fogalmazott ilyen eufemizmussal, negatív értelemben példátlannak, sőt, felháborítónak minősítette a vizitet. Két kínai ellenzéki levélben kérte a pekingi út lemondását a kancellártól. Szakértők sincsenek elragadtatva a lépéstől. Andres Nölke, a frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetem politológusa úgy véli a német polgárságot nem csak Oroszország Ukrajna elleni agressziója, hanem Kína fellépése is felháborítja. Németországnak másként kellene fellépnie az autoriter rezsimek ellen. 

Mindenesetre Annalena Baerbock külügyminiszter, a környezetvédők politikusa, igyekezett tompítani a bírálatokat. Mint mondta, nincs vitájuk a kancellárral a pekingi látogatás miatt. Emlékeztetett azonban arra, hogy a német szövetségi kormány stratégiája Kínával kapcsolatban a következő: együttműködés, de tisztességes szabályokkal és az emberi jogok tiszteletben tartásával.

A német kancellári hivatal megvédte, hogy Scholz csütörtökön elutazott Pekingbe arra hivatkozva, egy sor kérdést megvitatnak majd a vendéglátó Hszi Csin-pinggel. Scholz a Frankfurter Allgemeine Zeitungban írt vendégkommentárjában fontos partnernek nevezte Kínát, s kiemelte, az országot „nem lehet elszigetelni”. De azt is jelzi, hogy az emberi jogi és napi politikai kérdések helyett a gazdaság lesz a vizit középpontjában.  Scholz jelentős gazdasági különítmény társaságában utazott el, a Volkswagen, a Siemens és a Merck is a küldöttség része. Ezért akadnak olyan vélemények, amelyek szerint Scholz az emberi jogok elé helyezte a gazdasági érdekeket.