– Miért fontos, hogy az embernek legyenek barátai?
– Mert örömet okoznak számunkra! A közeli barátok száma és a kapcsolatok minősége óriási hatással van a mentális épségünkre és jólétünkre, még a fizikai egészségünkre is. Azoknak az embereknek, akiknek öt közeli barátja van, beleértve a családtagokat is, úgy tűnik, kevesebb betegséggel kell megbirkózniuk, és tovább is élnek. Végeztünk egy nagy kutatást tizenhárom uniós országban a depresszió tüneteivel kapcsolatban. Azoknál a személyeknél, akiknek épp öt közeli barátjuk volt, két év múlva kisebb valószínűséggel jelentkeztek kóros tünetek, mint azoknál, akiknek ötnél kevesebb vagy több barátjuk volt. Utóbbi esetben, hiába van több barátunk, a rendelkezésre álló időnk ugyanannyi, így kevesebb óra jut egy-egy személyre. A kapcsolatok kevésbé lesznek minőségiek.
– Ha tehát az ember boldog szeretne lenni, akkor jobb, ha kevesebb minőségi kapcsolata van, mintha több, de felszínes?
– Pontosan. Az érzelmi tőkénket csak korlátozott időben tudjuk nyújtani. Nincs végtelen időnk, hogy a barátainkkal foglalkozzunk. Az idő, amit egy barátságba fektetünk, meghatározza annak minőségét is.
– Könyvében azt írja, napjainkban a magány pestisét éljük. Miért szenvedünk ettől a kórtól? Az interneten azt látni, hogy mindenki pompásan megvan, tele az élete élményekkel.
– Pont ez a probléma! Mindenki azt látja a neten, hogy a másik jól érzi magát, miközben ő meg nem. Már ettől depressziós lesz az ember. A magány járványa már húsz-huszonöt éve tart, és főleg két embercsoportot érint. Az egyik a huszonéveseké, akik az egyetem után most szerezték meg az első állásukat, melyhez mondjuk egy másik városba kell költözniük, így először hagyják el az otthonukat. Az új lakhelyükön pedig nem ismernek senkit, nem tudják azt sem, hová kell menni, hogy új emberekkel találkozzanak. Az egyetlen ilyen helyszín a munkahelyük, de ott a kollégáik elfoglaltak, a feladatuk végeztével rohannak haza a családjukhoz, szóval természetes módon nem a kocsmába vagy más nyilvános helyre mennek, hogy barátkozzanak. Akik egyedül maradnak, azoknál a magány hatással lesz a mentális egészségükre, idővel depresszió is kialakulhat náluk, ami elveszi a munkától az időt. Utóbbi rossz hír a munkáltatónak is.
– Melyik a másik csoport?
– Ők már idősebbek, globális cégeknél dolgoznak, ahol a munkaadójuk más országba küldi őket. És bár a családjuk lehet, hogy velük tart külföldre, akkor is egy teljesen idegen környezetbe kerülnek. Nem tudják, hogyan ismerjenek meg más embereket és egy idegen kultúrát. A fiam például egyszer egy olyan cégnél dolgozott, mely egy nagy brit autógyártó üléseit gyártotta, néhány évvel ezelőtt pedig hat hónapra Csehországba küldték – igaz, ő kéthetente hazarepülhetett Angliába. A barátságok hanyatlása szempontjából még az idősek is érintettek, hisz hatvanöt-hetven évesen az ember közösségi hálója egyre zsugorodik. Az ismerősök közül egyre többen meghalnak, idős korban pedig az embernek nincs már annyi energiája vagy motivációja, hogy elinduljon, és új barátokra leljen. Már nem is tudja, hogyan is kell ezt csinálni. Nem járt klubban, ha pedig ellátogatna egybe, ott csak huszonéveseket találna.
– Az Önről elnevezett Dunbar-szám szerint egy ember százötven személlyel képes erős kapcsolatot létesíteni. Őket a könyvében barátoknak nevezi. De mit ért pontosan barát alatt?
– Ha a barát kifejezést ebben a kontextusban vesszük, akkor azt a Facebook értelmében használjuk, vagyis beleértjük a barátokat és a kiterjesztett család tagjait is, tehát az unokatestvéreket, nagynéniket, nagybácsikat és így tovább. A modern nyugati világban, melyben már kis családok vannak, az ember százötven fős körének ötven százaléka barátokból, a másik fele családtagokból áll. Azoknak, akiknek nagy családja van, kevesebb barátja van, hisz a rokonaikat részesítik előnyben. A százötven főbe egyébként az erős kapcsolatok mellett a gyengébb kapcsolatok is beletartoznak. Barátunk az lesz, akivel közös nyelvet beszélünk, azonos a lakhelyünk, karrierutunk, hobbink, érdeklődésünk, világnézetünk, vallási és politikai hovatartozásuk, humorérzékünk és zenei ízlésünk. Ezek meghatározzák a barátság erősségét és a családi kapcsolatokat is. Ha ezek közül hat-hét komponens stimmel, akkor az erős kapcsolat lesz.
– A Facebook és más közösségi médiák hogyan hatnak erre a százötven fős körre?
– Semennyire sem. A Facebook segítségével emberek százaival beszélhetsz egy időben, így elméletileg több barátod lehet, de a valóságban ez nem így van. Létezik egy tanulmány, mely 61 millió Facebook-oldalt tekintett át, és megállapította, hogy az átlagos barátszám száznegyvenkilenc (tehát majdnem hajszál pontosan a „hivatalos Dunbar-szám” – A szerk.). Ezen a csoporton belül pedig ugyanúgy elkülöníthetők az erős, kevésbé erős és gyenge barátságok. Az egyes körökben ugyanannyi személy van, és ugyanolyan intenzitású velük a kapcsolat mint a valóságban. Az ember a közeli barátainak többet posztol, náluk többet is kommentel.
– Egy barátság fenntartásához elég, ha a másikkal a Facebookon tartjuk a kapcsolatot, például csetelünk vele?
– A Facebook és más közösségi média oldalak sikere azon alapszik, hogy segítik a baráti viszonyokat fenntartani. Ezért is jött létre eredetileg a Facebook, hogy a Harvard Egyetem hallgatói tudják tartani egymással a kapcsolatot. Ha viszont nem láthatod a barátodat pár hónapig élőben, a viszony nagyon halkan elhal. Ezalatt az ember lejjebb rangsorolja a másikat, például a legjobb barátjából egy jó barát lesz. Egy év múlva pedig már csak barát. Az internet abban segít, hogy kapcsolatot virtuálisan tartsuk a többiekkel, ami ezt a hanyatlást késlelteti. Így hát jobb, ha a barátainkkal élőben is találkozunk, például időnként elmegyünk velük sörözni.
– 2020-ban a karantén során mindenki az otthonába kényszerült, és jobbára a neten tudta tartani a másikkal a kapcsolatot. Több barátság meg is szűnt. Ez a tapasztalat befolyásolja a jövőbeli barátságokat vagy a barátkozás dinamikáját?
– Igen is és nem is. Igen, mert sokan lezárták a kapcsolatukat a régi barátaikkal, és újakat találtak. Szerintem mindannyian szociálisan gondolkodunk, valaki jobban, valaki kevésbé. Így ha azt érezzük, hogy a köreinkben hézagok keletkeznek, akkor azt megpróbáljuk betölteni, új barátok szerzésével.
