Hiába próbálja meglovagolni az elégedetlenséget a Mi Hazánk, nem sikerült erősödnie a választás óta

A Medián legutóbbi felmérése szerint a Fidesz mögött a Demokratikus Koalícióé a második hely. A teljes népességben a DK 9, a Mi Hazánk 7 százalékon áll.

A Mi Hazánk láthatóan próbálja meglovagolni a szociális elégedetlenség keltette politikai hullámokat, a pártnak azonban nem sikerült erősödnie a választás óta eltelt időszakban – nyilatkozta lapunknak Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője.

A parlamenti választás után, ha csak hajszálnyival is, a Mi Hazánk – a Medián felmérése szerint – átvette a vezetést a Fidesz mögött, a második legnépszerűbb párttá vált. A Medián legutóbbi kutatása, amely a HVG megbízásából készült, arról tanúskodik, hogy a Demokratikus Koalícióé a második hely. A teljes népességben a DK 9, a Mi Hazánk 7 százalékon áll. A választani tudó biztos szavazók körében lényegesen meggyőzőbb a DK előnye (13, illetve 8 százalék).

A Political Capital korábban azt prognosztizálta, hogy gazdasági válság idején – amikor a baloldali-zöld-liberális ellenzék padlón van, a legrosszabb állapotát mutatja 2010 óta – jelentős növekedési potenciál kínálkozik a Mi Hazánk előtt. Számítani lehetett arra, hogy egy szélsőjobboldali párt, amely rendszerellenes üzenetekkel kampányol és rájátszik a szociális feszültségekre, képes lesz becsatornázni a romló gazdasági kilátásokból, a félelmekből fakadó elégedetlenség egy részét. Némileg meglepő, hogy a Mi Hazánk az elmúlt fél évben nem tudott élni a lehetőséggel – jegyezte meg Hunyadi Bulcsú. Az elemző nem állítja, hogy ez egyszer és mindenkorra így is marad. A Mi Hazánk október 23-án jelentette be, hogy országszerte tiltakozásokat szervez a magas infláció és a gazdasági nehézségek miatt. Akár a demonstrációk révén is növekedhet a párt támogatottsága.

A Transtelex minapi beszámolója szerint Bartha Barna, a Mi Hazánk nemzetpolitikai kabinetjének vezetője Sepsiszentgyörgyön – cigányellenes és antiszemita szövegek mellett – Parászka Boróka erdélyi magyar újságíró felakasztásáról beszélt. Hunyadi Bulcsú nem tartja véletlennek, hogy a kijelentések szűk körben hangoztak el: bár a Mi Hazánk kifejezetten szélsőséges párt, a közvélemény számára másfajta arcát igyekszik mutatni. Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy a sepsiszentgyörgyi ügy különösebben ártana a párt megítélésének. Eleve kevesen értesülnek róla, másrészt pedig a közélet jelenlegi állapotában az ilyen megnyilvánulások nem keltenek nagy feltűnést. Amikor Fideszhez közeli megmondóemberek is hasonló stílusban beszélnek ellenzéki politikusokról, akkor ez már nem okoz komoly megrökönyödést.

A Medián korábbi felmérése alapján Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke az egyik legnépszerűbb nem fideszes politikus. Elgondolkodtató azonban, hogy a kormánypárti szavazók körében 53 százalékos támogatottságot élvez, míg az ellenzékiek körében csak 14 százalékosat. Kérdés, hogy a Mi Hazánk mennyiben tekinthető ellenzéki pártnak. Hunyadi Bulcsú szerint alapvetően ellenzéki pártnak lehet nevezni, abban az értelemben, hogy Toroczkai László szeretne Orbán Viktor kihívójaként fellépni, a Mi Hazánk más ellenzéki pártok kiábrándult szavazói mellett fideszeseket is szívesen fogad a táborába. A Fidesz azért is épít szélsőjobboldali témákra, mert attól tart, hogy a Mi Hazánk könnyen el tud csábítani választókat a kormánypárttól.

A Political Capital elemzője szerint a szankciók elleni kormányzati kampány és az Ukrajnával erősen kritikus kormányzati kommunikáció fényében az is Toroczkaiék kezére játszhat, hogy a Mi Hazánk a leginkább oroszbarát párt a magyarországi palettán. A Mi Hazánk üzenetei a Kreml narratíváját kombinálják különféle összeesküvés-elméletekkel, jellemzőjük a nagyon erős ukrán- és Zelenszkij-ellenesség – tette hozzá.