Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is befogadta mintegy félszáz kis töltőállomás-üzemeltetőnek a hazai hatósági árak szerkezete miatt benyújtott keresetét – tudtuk meg érdekképviseletük, a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnökétől, Egri Gábortól.
Amiként arról márciusban beszámoltunk, a kis kutasok azt panaszolják, hogy a 480 forintban maximált eladási árral az állam vállalkozásaikat veszteséges működésre kényszerítette, amit egy másik törvény tilt. Ezen az sem segített sokat, hogy február végén a kormány a hatósági áras üzemanyagok legmagasabb nagykereskedelmi, vagyis beszerzési árát is 480 forintban húzta meg.
Ebből ugyanis az értékesítőnél egész pontosan 0 forint bevétel – árrés – marad. Illetve állításuk szerint a tavalyi, időarányos forgalmuk 80 százaléka után ígért, literenként 20 forintos támogatás nemhogy nyereségre, még a működőképesség fenntartására sem sem elegendő.
Eme, igencsak akadozva érkező pénzügyi forrás, illetve tartalékaik felélése révén többségüknek csak a kifejezett csődhelyzetet sikerül elkerülni. Az FBSZ számításai szerint az intézkedés a nagy töltőállomás-hálózattal nem rendelkező hazai kis- és középvállalkozásoknak a kiskereskedelmi árstop tavaly november 15-i bevezetése óta legalább százmilliárdos veszteséget okozott.
Sokkal nehezebb hasonló perhez jogalapot találnia a hazai üzemanyag-ellátási láncban központi szerepet játszó Molnak, vagy akár az olajcég részvényeseinek – vélekedett megkeresésünkre Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke. A befektetőket esetlegesen érő kár ugyanis legfeljebb közvetett lehet, ami a magyar jog szerint nem lehet perindítási ok. Annál is inkább, mert a Mol nyeresége mostanság épp soha nem látott csúcsokra hág. Tehát a részvényesek okkal remélhetnek ebből jelentős osztalékot maguknak. Az árfolyam kétségkívül esett, illetve nem indult erőteljes emelkedésnek. Ugyanakkor ehhez más hatások is hozzájárulhattak, például a szomszédban dúló háború – vélekedett. Ama megjegyzésünk kapcsán, hogy a Mol egykori vezető jogtanácsosa, Bánhegyi Ilona egy évtizede árfolyamveszteségre hivatkozva indított pótmagánvádas büntetőpert Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen, Dióslaki Gábor felhívta a figyelmet, hogy a vádat a bíróság ejtette. Ráadásul az eljárást amúgy is erősen mondvacsináltnak tartja, ami csak a zágrábi büntetőeljárásban szolgáltatott Hernádinak érveket.
A részvényesek által a Mol ellen indított pert azért nem látja esélyesnek, mert ha az olajcég úgy ítélte meg, nincs értelme az állam ellen jogi eljárást indítani, akkor magatartása máris nem felróható. Ráadásul - a kormányzattal amúgy igen szoros kapcsolatot ápoló - Hernádi néhányszor dokumentálhatóan követelte az ársapka eltörlését.
A Mol ugyanakkor, ha akarná, már több érvet találhatna az állam ellen indítandó perhez
– tette hozzá az ilyen jellegű jogi vitákban igencsak járatos TEBÉSZ-elnök. Amellett, hogy a jogszabály szerint hatósági árral senki sem kényszeríthető veszteséges működésre, a polgári törvénykönyv alapján a károkozást szabálytalannak ítélhetik, ha az jogvédett érdeket sért. A Mol esetében nagy – alapvetően ügyvédtől és bírótól függő - kérdés, hogy a vizsgálatot mennyire sikerül a hatósági áras üzemanyagok piacára szűkíteni. Bár a Mol múlt héten közzétett harmadik negyed évi üzleti jelentése szerint a kiskereskedelmi, vagyis fogyasztói szolgáltatásoknak nevezett üzletág változatlanul nyereséges, nyilván csak az egyéb – piaci áras üzemanyag- és a bolti - termékek miatt, amit a tevékenység eredményének egy év alatti feleződése is bizonyít. Ráadásul a Mol nem is kap literenkénti támogatást. A jelentés nem is rejti véka alá: az árszabályozás és a különadók csak az év első kilenc havában 423 milliárd forinttal húzták le az úgynevezett EBITDA-eredményt. Mindazonáltal a kormány egyéb intézkedései – így az orosz olajvásárlás uniós tilalma alóli felmentés és a jövedékiadó-csökkentés – szakértők szerint busásan ellensúlyozzák a kiskereskedelmi üzletág ebbéli veszteségeit (aminek nyomán az első háromnegyed év során rekordszintű, 1335 milliárdos EBITDA-nyereséget értek el.)
Dióslaki Gábor felidézte, hogy míg a cafeteria-cégek az Európai Unió Bíróság előtt sikerrel perelték az államot a szolgáltatás gyakorlatilag betiltása miatt, addig ugyane testület elutasította a hazai energiahálózatok panaszát, miszerint az állam nem engedett bizonyos új adókat és járulékokat „elismert költségeikbe” építeni. Mindazonáltal az vitathatatlan, hogy a hatósági áras üzemanyagok kiskereskedelmi értékesítésén – a többiekhez hasonlóan – a Molnak is nyilvánvaló vesztesége keletkezik, hisz az üzletágnak saját finomítójuktól is 480 forintért kell vásárolnia azt az üzemanyagot, amit nem adhat drágábban, valamiből mégis fenn kell tartania a termék kiszolgálását biztosító rendszert. Az állam viszont azzal érvelhet, hogy adót és hatósági árat is kivethet, ráadásul veszélyhelyzetben még „törvénytelen” törvényeket is hozhat. Igaz, az Alaptörvényben biztosított jogokat ezek sem sérthetik. Márpedig, miközben az okmány erkölcsös és gazdaságos törvénykezést ír elő, e szempontokból megkérdőjelezhető az a – bevallott – kormányzati hozzáállás, hogy az üzemanyag-ágazattól elvett források mások olcsóbb vásárlásait biztosítják - vélekedett Dióslaki Gábor.
Lapunk megkeresésére az ügy kapcsán a Moltól annyit üzentek, hogy spekulációkra nem kívánnak reagálni.
Trükközhet a Shell?
Mindeddig nem érkezett válasz a Shelltől arra a kérdésünkre, mikén egyeztethető össze a hatósági árakról szóló jogszabállyal, hogy immár 19 töltőállomásukon csak az euroShell-kártyatulajdonosokat szolgálják ki. A gyakorlatban tehát ezeken a töltőállomásokon a - jellemzően hatósági áras termékeket kereső - magánautósokat már nem szolgálják ki. A tavaly november 15-n életbe lépett hatósági áras szabály ugyanakkor kifejezetten úgy rendelkezett, hogy amely egység az azt megelőző három hónap során forgalmazott hatósági ár alá kerülő, alapösszetételű benzint és gázolajat, az - bezárás terhe mellett - az árszabályozás ideje alatt sem szüntetheti be ezek értékesítését. Nem véletlen - fogalmaznak piaci forrásaink -, hogy a Shellen kívül se más lánc, se kisebb kút nem bújt ki a kártyás kiszolgálásra hivatkozva a hatósági áras termékek - nyilván veszteséges - értékesítése alól.
Esélyek
Dióslaki Gábor
A befektetőket esetlegesen érő kár ugyanis legfeljebb közvetett lehet, ami a magyar jog szerint nem lehet perindítási ok
480 forint
A hatósági ár sok kérdést felvet, ám az államot emiatt nehéznek tűnik perelni
