- Már a németek is szóltak, hogy Magyarországnak végre jóvá kellene hagynia a svéd és a finn NATO-csatlakozást

A NATO madridi csúcstalálkozóján Ankara és Budapest is azt ígérte, hogy lehetővé teszi a két skandináv ország csatlakozását. – És most éppen ezt kellene tenni – szögezte le a német külügyminiszter, miután találkozott Tobias Billströmmel, a svéd diplomácia vezetőjével Berlinben.

A politikus rámutatott, Németország az elsők között ratifikálta a csatlakozási kérelmeket, és másokat is folyamatosan erre buzdít. A NATO 30 tagjából 28 már ratifikálta a  szerződéseket. A német külügyminiszter megjegyezte: az egész tömb biztonsága érdekében fontos, hogy az ügy végére még 2022-ben pont kerüljön.

Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt kedden találkozott Ulf Kristersson új svéd kormányfővel Ankarában, de tárgyalásukon nem sikerült áttörést elérni. November végén Stockholmban újra megbeszélést folytat egymással a svéd, a finn és a török fél. Törökország azzal vádolja Helsinkit és Stockholmot, hogy támogatja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát. Ankara a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábjaként és terrorszervezetként tekint az YPG-re. Erdogan egyik követelése, hogy Svédország és Finnország adja ki a területén tartózkodó állítólagos terroristákat.

Billström hangsúlyozta: Svédország lelkiismeretesen dolgozik azon, hogy gyorsan és zökkenőmentesen csatlakozhasson a NATO-hoz. A külügyminiszter szerint Kristersson ankarai látogatása megmutatta, hogy még nagyon nagy tere van a párbeszédnek, amelyet a legmagasabb szinten kell folytatni. Hozzátette, a közeljövőben maga is elutazik a török fővárosba.

A magyar időhúzás oka nem egészen világos, amíg az Orbán-kormány arra hivatkozik, hogy az Európai Bizottság által elvvárt törvények miatt nincs idő a ratifikálásra az Országgyűlésben, Maróth Gáspár honvédelmi államtitkár feketén-fehéren kimondta, hogy hisztériának tartja a dolgot.