Sanna Marin finn miniszterelnök kedden ismét felszólította Törökországot és Magyarországot, hogy a lehető legkorábbi időpontban hagyja jóvá a két skandináv ország, Finnország és NATO-csatlakozási kérelmét – írja a Reuters.
A NATO-nak már csak két olyan tagja maradt, amelynek a parlamentje nem ratifikálta a dokumentumot.
Minden szem Törökországon és Magyarországon. Várjuk, hogy ratifikálják a kérelmünket, lehetőleg előbb, mint utóbb.
– mondta Sanna Marin érezhető ingerültséggel kedden azon a sajtótájékoztatón, amelyet a többi között Katrin Jakobsdottir izlandi, Jonas Gahr Stoere norvég és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök társaságában tartott Helsinkiben.
Sanna Marin ingerültség némiképp érthető, Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét már júliusban aláírták, azóta pedig a 30 NATO-tagország közül 28 parlamentjének sikerült jóváhagynia kérelmet, csak Törökországnak és Magyarországnak nem. Az ankarai vezetés kezdettől fogva ellenezte a dolgot – Recep Tayyip Erdogan török elnök biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva nyíltan vétóval fenyegette meg Magdalena Andersson svéd és Sanna Marin finn miniszterelnök kormányát. Június 28-án egy madridi csúcstalálkozón végül született egy háromoldalú memorandum a török kétségek eloszlatására, de az ankarai vezetés aligha fogja törvényhozás elé vinni a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyét a 2023. júniusi parlamenti választás előtt. Ennek az oka egyszerűen az, hogy Recep Tayyip Erdogan nem akar puhánynak tűnni.
Ami Magyarországot illetti, azon kívül, hogy az Orbán-kormány ezzel is Oroszország érdekeit védi, nem egészen világos, hogy miért nem kerül Országgyűlés elé az ügy. Amíg a kabinet minden lehetséges külföldi fórumon biztosítja a finn és svéd partnereket, hogy nemsokára sort kerít a parlamenti ratifikálásra, Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár egy októberi rádióinterjúban feketén-fehéren kimondta, hogy hisztériának tartja a két skandináv ország NATO-csatlakozását.
Svéd és finn NATO-csatlakozás: az Orbán-kormány itthon halogat, külföldön fogadkozikA honvédelmi államtitkár hisztériának tartja a svéd és a finn NATO-csatlakozást, szerinte Oroszországgal szemben hihetetlen túlerő alakul kiAz államtitkár azt fejtegette, hogy Svédország és Finnország a NATO északi szárnyához csatlakozik, Törökországtól Finnországig egy olyan frontvonal húzódik majd, amelyet katonailag orosz részről nem lehet ellensúlyozni, és az ő értelmezése szerint „hihetetlen túlerő” alakul ki a NATO oldalán. A finn-orosz határ 1300 kilométer hosszú.
Ékesszólóan árulkodik a magyar képmutatásról, hogy miután október 3-án a Fidesz-KDNP simán leszavazta a vitát a finnekről és a svédekről, október 21-én Sanna Mariin telefonon beszélt Orbán Viktorral és Recep Tayyip Erdogannal, akik állítólag megnyugtatták, hogy elvileg nincs akadálya a NATO-csatlakozás jóváhagyásának
Leszavazta a Fidesz-KDNP a vitát a finnekről és a svédekről, Magyarországon kívül már csak egy NATO-tagállam van, ahol nem hagyták jóvá a két észak-európai ország csatlakozásátA finn kormányfő beszélt Orbánnal és Erdoğannal, elvileg nincs akadálya a NATO-csatlakozás jóváhagyásánakFinnország és Svédország több évtizeden át semleges volt, politikai vezetése az orosz fenyegetés, Ukrajna február 24-i megtámadása miatt döntött a NATO-csatlakozási kérelem benyújtásáról.
