A kormány felvizezte a Brüsszelnek az uniós forrásokért tett vállalásait – írta Facebook-bejegyzésében Ujhelyi István.
Az EP-képviselő emlékeztet arra, hogy november 19-én lejár a határidő, amelyet az EU szabott a jogállamisági mechanizmus keretében vállalat magyar intézkedéseket. Felhívja a figyelmet, hogy nem kevesebb mint 3000 milliárdnyi forint, Magyarországnak járó uniós forrásról van szó.
Mint írja, a Navracsics Tibor által irányított – a korábbi kekeckedésektől merőben eltérő stílusú – tárgyalások kétségtelenül sikeresek voltak, a kormány által tett új szakmai vállalások, így például a pedagóguséletpálya-modell és bérfejlesztés vagy épp a zöld átállásba fektetett többletforrások mind elősegítették, hogy a korábban formai és tartalmi okokból egyaránt elutasított nemzeti terv végül elfogadásra kerülhessen a napokban.
„Megbízható brüsszeli forrásaim szerint azonban a kormány most is megpróbál „sunyizni”, és az eredeti vállalásokhoz képest helyenként jelentősen módosította, felvizezte azokat a törvénymódosításokat, amelyeket nemrég fogadott, illetve fogad majd még el az Országgyűlés fideszes többsége annak érdekében, hogy leállításra kerüljön a hazánkkal szemben még áprilisban indított eljárás, és ne kerüljön befagyasztásra az a 3000 milliárd forint, amelyre jelen gazdasági helyzetben különösen nagy szükség lenne. Orbánék nyilván abban bíznak, hogy – miután a nyilvánosság teljes kizárásával egyezkednek Brüsszellel, így – senki nem fogja észrevenni a nem is annyira apró finomításokat”
– fogalmaz.
Felhívja a figyelmet arra, hogy az EB vezetőitől szerzett információja szerint ezzel szemben
a testület tagjai és döntéshozói pontosan tisztában vannak azzal, hogy nem mindig az eredeti vállalásoknak megfelelő, egzakt tartalommal nyújtották be és fogadtatták el például a korrupció megfékezésével és az átláthatóság megteremtésével kapcsolatos intézkedéseket.
„Miután a tartalmi kérdésekben tulajdonképpen megegyezés-közeli állapotban vannak a felek, így abban bízhatunk, hogy november 22-én az EB jóváhagyja a módosított nemzeti tervet és a pénzügyminiszteri tanács decemberi eleji ülése (vagy egy későbbi, rendkívüli találkozója) elfogadhatja a dokumentumot, ezzel pedig elkerülhető, hogy Magyarország elveszítse a helyreállítási alap mintegy 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásának közel nyolcvan százalékát. Ha ugyanis az év végéig nincs aláírva a vonatkozó szerződés, akkor ennek a pénznek a jelentős részéről végleg lemondhatunk. Ne tévesszen meg azonban senkit az, ha a megállapodás papíron végül megszületik: a forrásvesztést ezzel el tudjuk ugyan kerülni, a pénzek azonban csak azután fognak megérkezni hozzánk, ha a magyar kormány vállalásai érdemben teljesülnek. Ezt pedig az EB – és a német példa alapján a tagállami kormányok is – árgus szemekkel fogják ellenőrizni. Ha pedig nem az és nem úgy valósul meg, ahogyan az előzetes tárgyalások során megállapodtak a felek, akkor bizony a pénzcsapok továbbra is zárva maradnak, akárcsak a lengyelek esetében” – hangsúlyozza.
Az EP-képviselő felszólította a kormányt, „tartsa be az EB felé tett vállalásait, azokon sunyiban ne módosítson, ne próbálja meg átverni az európai tárgyalópartnereket, és korrektül tájékoztassa minden részletről a magyar embereket”. „Egy valóban nemzeti kormánytól ez lenne a minimum” – tette hozzá.
Uniós tisztviselő: Magyarország jelentős lépést tett a helyreállítási pénzek megszerzése felé„Orbáni jogállamisági reform? Majd ha fagy!”Nem lesz elég a 17 pont, újabb feltételeket szabhat az Orbán-kormánynak az Európai Bizottság