Sepp Blatter, a Nezmetközi Labdarúgó Szövetség 1998 és 2015 között regnáló elnöke a múlt héten azzal került címlapokra, hogy kijelentette: hiba volt Katarnak adni a rendezés jogát. „Katar túl kicsi, a vb túl nagy” – magyarázta a korrupciós vádak miatt hivatalából önként távozott svájci sportvezető. Ecsetelt még politikai okokat, franciák vadászgép értékesítését, de az emberi jogokról egy szót sem ejtett.
Pedig a fél világ nem csupán azt kifogásolja, hogy az arabok az olajmilliárdokból megvették a döntéshozókat, s ekként a rendezést, hanem azt is, hogy az előkészületeken dolgozókat embertelen körülmények között foglalkoztatják.
"Katarban nem védik a külföldi vendégmunkásokat, a sajtószabadságot, a nők jogait, a melegek jogait. Az országban nincsenek szakszervezetek és független emberi jogi intézmények, tilos a sztrájk. Mindez súlyos visszaélésekre teremtett lehetőséget a világbajnokság előkészületeinek 12 éve alatt" – mindezt a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet igazgatója hangoztatta az Európai Parlament emberi jogi albizottságában a héten tartott meghallgatáson.
Az eszmecserére néhány nappal a katari futball vb megnyitója előtt került sor, amikor a szervező országot egyre hangosabb bírálatok érik a vendégmunkások és a kisebbségek diszkriminációja miatt. A vitában a parlamenti képviselők bírálták a katari hatóságokat, amiért a stadionokat és más sportlétesítményeket, szállodákat, utakat építő vendégmunkásokat gyakran életveszélyes körülmények között és alacsony béren dolgoztatták, nem ritkán horribilis összegű munkaközvetítési díjat követelve tőlük. Nemzetközi szervezetek több ezerre (!) teszik a munkahelyi balesetek halálos áldozatainak számát, akiknek a családja évek óta hiába vár vizsgálati eredményre, kárpótlásra vagy jogorvoslatra.
A katari hatóságok a halálesetek nagy részét úgynevezett „természetes okokra” vezetik vissza.
Az albizottság ülésén több hozzászóló szégyennek nevezte, hogy a vb-t Katarban rendezik, volt, aki a FIFA-t maffiaszervezetnek minősítette, és a sportesemény bojkottjára szólított fel. „A vendégmunkások Katarba mentek a jobb élet reményében, aztán sokan holtan végezték” – mondta egyikük.
Bár a közel-keleti ország az utóbbi években számos reformot vezetett be nemzetközi nyomásra, hatásuk korlátozott volt a késői bevezetés és a végrehajtás hiányosságai miatt. Mint elhangzott, enyhítettek például a vendégmunkások munkahelyváltoztatását csaknem ellehetetlenítő törvényi szabályozáson, de sok munkavállaló még mindig kiszolgáltatott helyzetben van. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) dohai irodájának vezetője szerint 2017 óta „kézzelfogható előrelépés” történt, de továbbra is előfordul, hogy a vendégmunkások nem válthatnak munkahelyet vagy hónapokat kell várniuk a fizetésre.
A meghallgatáson részt vevő katari munkaügyi miniszter cáfolta, hogy tömeges visszaélések történtek volna, és rágalomhadjáratnak nevezte a sajtóban is megjelent kritikákat. Szerinte pontatlanok a halálos áldozatok számáról megjelent statisztikák, és azt mondta, készek mindenkinek kárpótlást nyújtani. Az LMBTQI-közösséget érő diszkriminációt és zaklatásokat firtató kérdésekre annyit válaszolta: „Önök közül mindenkit szeretettel látunk a meccseken”… A hatályos katari büntetőtörvénykönyv a férfiak közötti, konszenzuson alapuló szexuális kapcsolatot maximum 7 év szabadságvesztéssel bünteti.
