Az oroszok november 11-re befejezett herszoni kivonulásával vélhetően lezárul a háború egy szakasza. Közben párhuzamosan elkezdődött egy újabb szakasz, amelyben a putyini rezsim keresi a háborúnak azokat a taktikai-stratégiai módszereit, amelyek lehetővé tennék, hogy kijusson az eddigi kudarcai okozta zsákutcából – mondta Dmitrij Kuznyec a Meduza podcastjában.
Az orosz hadvezetés most azzal próbálkozik, hogy Herszon megye keleti részén, amely a Krím félszigettel határos, védhető határvonalat alakítsanak ki, s meggyőzzék Ukrajnát és a Nyugatot, hogy a konfliktust befagyasztani célravezetőbb, mint a háborút folytatni. A Herszont visszafoglaló ukrán erők egyelőre nem tudnak átkelni a Dnyeperen. (Az ISW amerikai háborúkutató intézet múlt csütörtöki jelentésében azonban azt írta, műholdfelvételek szerint a nyugati oldalról máris tűz alá vették a keleti partvidék Krímhez közeli fő közlekedési útvonalait, amelyek mentén az orosz erők az új védelmi állásaikat kezdték kiépíteni.)
Volodimir Zelenszkij elnök nemrég, a Donyec-medencében zajló elkeseredett harcok kapcsán azt mondta, „Herszon bevétele lehetővé teszi, hogy felszabadítsunk erőket, és más irányban cselekedjünk”. A Rigába áttelepült orosz ellenzéki portál újságírója szerint azonban nehéz megmondani, melyik fél tudja majd jobban hasznosítani átcsoportosítható erőit. A figyelem keletre összpontosul, mert Zaporizzsjától a donyecki régió irányában húzódik egy másik frontvonal is, ahol az ukrán erők nem támadtak októberi offenzívájuk idején, de még megtehetik. Az oroszok vélhetően a Donbaszba vezénylik felszabaduló erőiket, mivel Bahmut és Soledar térségében mindenütt támadásban vannak, változó sikerrel. Itt próbálnak kezdeményezni, ahol Oroszország felől jól kiépített utánpótlási vonalaik vannak. Jelenleg ezen a fronton nincs elegendő ukrán erő – mondja Kuznyec, de szerinte ennél „fontosabb lesz, hogy ki tudja átvenni a kezdeményezést”.
A két hadsereg egyaránt mintegy 100 ezer főre becsült eddigi vesztesége (a sebesülteket is beleszámolva) az elemző szerint egyelőre nem szab határt a háborúnak. A két fél mozgósítási tartalékai messze nincsenek kimerítve, és Kijev a Nyugat támogatásával és fegyverszállításaival gyorsabban tudja bővíteni hadseregét, mint Moszkva. Az újoncok kiképzése jól szervezett, az ukránok túl vannak a kezdeti gondokon, amelyekkel az oroszok csak most szembesültek a szeptemberben elrendelt mozgósítás nyomán. Orosz oldalnak is vannak még tartalékai, de kétséges, hogy meg lehet-e szervezni a Kreml számára negatív politikai következmények nélkül újabb mozgósítási hullámokat.
„Az ukrán hadsereg még hosszú ideig létszámfölényben lesz, s ezt feltehetően egy déli offenzívához fogja kihasználni, hogy teljesen felszabadítsa Ukrajna déli részét”, beleértve Melitopolt, valamint az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkot és Mariupolt is - mondta. „A Krímre vezető földnyelvek elleni ukrán támadással régóta úgy számol mindenki, mint amely a háború döntő ütközete lehet. A gond csak az, hogy az orosz hadvezetés régóta készül egy ilyen támadásra.”
A Meduza katonai elemzője szerint Kijev nem tart egy Belarusz felőli újabb támadástól, „Oroszország aligha akarja megismételni azt a műveletet, amelybe beletört a foga a háború elején”. A csernobili természetvédelmi terület mocsaras, úttalan vidéke, egy ilyen művelet százezres emberigénye és logisztikai nehézségei miatt ez nem valószínű. Ami viszont a fegyverzetet illeti, az oroszok nagy fölényben vannak a csapásmérő légi eszközök tekintetében, bár a légteret nem uralják, mivel az ukrán hadsereg szert tett nagy pontosságú lövedékekre és légi indítású rakétákra, és működőképes a légvédelme, mégha nem is elég hatékony.
Az ukrán városok elektromos alállomásai ellen zajló orosz csapások valójában éppen a légi fölény visszaszerzését célozzák, az ukrán légvédelem elapasztásával, mivel annak alapját orosz rendszerek képezik, s egyre nehezebb hozzájuk beszerezni a szükséges lövedékeket a világ különböző részeiből – hívja fel rá a figyelmet. A nyugati országok pedig a légvédelmi rendszereik egy részét nem hajlandóak átadni, mert nekik sincs elegendő ezekből.
A Kreml még reménykedik
A Meduza orosz elnöki adminisztrációhoz és a kormányhoz közel álló forrásai szerint a herszoni kivonulás "nagyon fájdalmas esemény" volt az orosz elit számára. Egyikük, aki közel áll a Vlagyimir Putyin "belső köréhez" tartozó üzletemberekhez, keményebben fogalmazott: "Kezdik megérteni, hogy a valódi háborút elvesztettük. Az emberek kezdenek azon gondolkodni, milyen helyet szeretnének elfoglalni a jövőben.” Egy másik forrásuk szerint a Kreml vezetése továbbra is abban reménykedik, hogy Nyugaton "összeomlik az Ukrajna támogatására kialakított konszenzus”, mert olcsó energiára van szükségük, s hogy az orosz hadsereg a mozgósításnak köszönhetően néhány hónapon belül képes lesz megfordítani a katonai helyzetet. Emellett megállapították, hogy a Herszonból való kivonulás (amelyet nem vertek nagydobra) nem befolyásolta az oroszok többségének hangulatát. Egy regionális tisztviselő ugyanakkor elismerte, hogy az ő környezetében "kezd kialakulni az az érzés, hogy ez valaki másnak a háborúja". A Meduza forrásai szerint minden elégedetlenség ellenére az orosz tisztviselők és üzletemberek nem szándékoznak semmilyen lépést tenni Putyin ellen: "Csak arra vágynak, hogy mielőbb vége legyen.”
