- Hiába visszakozott az Orbán-kormány, továbbra is minden eddiginél kevesebb felelősséget akar vállalni a szociális gondoskodásban

Látszólag visszakozott a szociális törvény nagy felháborodást kiváltó átírásában a kormány, ám várhatóan a módosító múlt hét közepi módosítása sem szab új irányt: a legutolsó szöveg megengedőbben fogalmaz ugyan, de az állam továbbra is minden eddiginél kevesebb felelősséget akar vállalni a szociális gondoskodásban.

Emiatt továbbra is tiltakoznak a változtatások ellen a parlamenti ellenzék mellett szakmai és civil szervezetek, sőt a szavazás előtti napon, hétfőn este hatkor a Kossuth térre várják mindazokat, akik szintén elfogadhatatlannak tartják a kormány üzenetét.

Az első tervezetben az szerepelt, hogy „Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős” – ehelyett a törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége végül azt akarja megszavaztatni, hogy „Mindenki felelős önmagáért”. Az általánossá szétkent kijelentés minden bizonnyal azért született, mert rengeteg szakmai szövetség, civil szervezet, de még az egyházak is hosszan sorolták azokat az élethelyzeteket a válságok miatt megszűnő állásokon át a fogyatékkal született emberekig, ahol elfogadhatatlan az egyén felelősségének hangsúlyozása.

A második helyen a módosított módosító szerint is a hozzátartozók állnak, de a nyomatékosítás kedvéért beemelték a Polgári Törvénykönyv rokontartásra vonatkozó részét, mintegy jelezve, hogy nem kellene háborogni, 2013 óta él a szabály, hogy „ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, őt …a hozzátartozók segítik”.

Harmadik helyen megmaradtak az önkormányzatok, de a szöveg azért még egyszer rápirít a családokra, amikor azt mondja: „ha a hozzátartozók a gondoskodásra vonatkozó kötelességüket nem teljesítik”, akkor áll fenn a település gondoskodási kötelezettsége. Az eredeti módosító szöveg még csak úgy fogalmazott: „Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható”, akkor kell belépni az önkormányzatnak.

Az egész szövegváltoztatós játék mégsem ezeknél a szócseréknél nyeri el az értelmét, hanem a negyedik pontban, amikor az önkormányzatok után megjelenik az állam gondoskodási kötelessége az első módosító csomagban szereplő karitatív szervezetek helyett. Az egyházak ugyanis az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartották a szociális törvény javasolt módosítását, különösen, hogy a gondoskodási kötelezettségben a karitatív szervezeteket az állam elé sorolták. A változtatott szövegben már nincs erről szó, mindössze úgy kerül szóba az egyházi szerepvállalás, hogy az önkormányzatok és a kormány is együttműködik a rászorulók ellátását végző egyházi és civil szervezetekkel, kiegészítve azzal, hogy az állam és az önkormányzatok feladata a szociális intézmények és intézkedések rendszerének kialakítása, a működés kereteinek biztosítása.