Fidesz;ellenzék;Országgyűlés;szociális törvény;obstrukció;

- Jött az Orbán-kormány törvénye, a „lex megdöglesz”, az ellenzék pedig megmutatta, hogy képes valamire

Az obstrukció csak megakasztani tudja az állam szociális felelősségvállalásának szűkre szabását, azonban javíthatja az ellenzék megítélését a politika iránt érdeklődők körében – hangsúlyozta Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója lapunknak nyilatkozva.

A parlamenti munkában azt nevezik obstrukciónak, amikor az ellenzék különféle módon hátráltatni igyekszik a döntéshozatalt. Az ellenzék pártok ezúttal felszólalások sorával próbálták késleltetni, hogy a kétharmados fideszes többség elfogadja a kormány legújabb „salátatörvényét”.

A szerdán reggel 9 órakor kezdődött általános vita egész éjszaka, csütörtök reggel 7 óráig – összesen tehát 22 órán keresztül – tartott.

Ahogyan a Népszava elsőként megírta, ebben a jogszabálycsomagban szerepel az a nagy felháborodást kiváltó javaslat is, amely szerint a rászorulók esetében, akik önhibájukon kívül nem képesek megteremteni szociális biztonságukat, az államnak csak akkor van feladata, ha már a hozzátartozók, az önkormányzat és a karitatív szervezetek sem tudtak segíteni.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke kijelentette: ez a „lex megdöglesz”. A javaslat ugyanis arról szól, hogy „aki szegény, az dögöljön meg". Kifogásolta azt is, hogy a kormány akkor nyújt be csaknem 200 oldalas törvényjavaslatot társadalmi egyeztetés nélkül, amikor éppen azt ígéri az EU-nak, hogy minden törvényt társadalmi egyeztetésre bocsát. Más ellenzéki politikusok is keményen bírálták az indítványt. Ungár Péter, az LMP társelnöke például arra hívta fel a figyelmet: évek óta látható, hogy kivonul a szociálpolitika területéről az állam, dacára annak, hogy alapvető feladatai vannak ezen a téren.

Mikecz Dániel kérdésünkre közölte, a 2022-es választások után újra megindult az ellenzékiség lényegéről szóló diskurzus, aminek fontos eleme a parlamentben végzett tevékenység értelme, hatékonysága. A választások utáni tüntetési hullámok során – amilyenek a jelenleg is folyó oktatási demonstrációk – felmerül a pártpolitikai ellenzék hitelessége: parlamenti munkájukat a politizáló közvélemény összehasonlítja a mozgalmi, tüntető politizálással, aktivizmussal.

A 2018-as túlóratörvény elleni tüntetések során az ellenzéki pártok parlamenti obstrukcióval, az elnöki pulpitus elfoglalásával emelték a tiltakozó hullám tétjét, vették át a kezdeményezést a kormánytól és erősítették hitelességüket a választók felé – emlékeztetett Mikecz Dániel. Az ellenzéki képviselők közel 24 órás vitája az állam szociális felelősségének témájában jelezheti az utcán tüntető és a tiltakozásokat szimpátiával követő közvélemény számára az áldozatvállalást és az elköteleződést. Mikecz Dániel szerint utóbbiakra szükség van ahhoz, hogy az ellenzék legalább megtartsa a 2019-es önkormányzati választás során elnyert pozíciókat.

Ha a kabinet tovább halogatja a tárgyalásokat, a szakszervezetek bírósághoz fordulhatnak.