Törvénybe iktatták, hogy mindenki magáért felelős, ma pedig már arról vitáznak a parlamentben, hogy kit küldhetnek haza a kórházak krónikus osztályairól

A kormánypárti képviselők kedden megszavazták a szociális törvény salátatörvénybe rejtett és sokat vitatott módosítását, amely megszabja a bajba jutott emberekről való gondoskodás felelősségi sorrendjét.

E szerint elsősorban az egyén felelőssége, hogy biztonságban éljen, ha képtelen ilyen feltételeket teremteni magának, akkor kell a családi segítség, az önkormányzatok munkája, majd a sor végén az állam felelőssége a gondoskodás, de ebben együttműködik a karitatív és civil szervezetekkel. Ez utóbbi már egy puhított verzió, mert az eredeti tervek szerint az állam a civileket és az egyházakat is maga elég engedte volna az ellátási sorban. Később azonban az egyházak tiltakozására finomították így a feladatkiosztást. Fontos felidézni azt is: korábban a felelősségi sorrendben az államnak előbb jutott feladat, mint például az önkormányzatoknak.

A Párbeszéd képviselői „Lex Megdöglesz” feliratú pólókban vettek részt a szavazáson, a szociális terület szakmai és civil szervezetei pedig az Országház előtt tiltakoztak a módosítás elfogadása ellen (Lásd alsó cikkünket – a szerk.). Az ellenzékkel együtt elfogadhatatlannak tartják, hogy az elsősorban a lakosság legszegényebb rétegeit, köztük a kisnyugdíjasokat sújtó infláció, a szomszédban folyó háború miatt elrendelt veszélyhelyzet idején tartja fontosnak a Fidesz az egyén felelősségének hangsúlyozását a gondoskodásban, miközben az állam évek óta lépésről lépésre hátrál ki a szociális területről, átadva a terepet elsősorban az egyházaknak.

Közben a törvényjavaslat védelmében felszólaló egyházi vezetők és egyetemi oktatók azt emelték ki, hogy a módosítás nem jelenti az állam kivonulását az ellátásból, de fontos a szubszidiaritás elve, vagyis az: a gondok keletkezéséhez legközelebb kell keresni a megoldást is.

Ennek nyomatékosítására még egy pályázatot is kiírt nagy hirtelen a kormány, hogy igazolja, nagyon is segíti a szociálisan rászorulókat. A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára épp tegnap délelőtt közölte: a szociális feladatot ellátó civil intézményfenntartók pályázhatnak a korábbinál magasabb gáz- és áramszámláik támogatására, hogy folytatni tudják a munkájukat. Ezzel azonban egyben azt is elismerte, hogy érezhető bajban van a szociális ellátást végző terület.

Egyelőre nem váltott ki ilyen éles vitát a szociális törvény másik változtatása, amit az egészségügy átalakításáról benyújtott módosító csomag tartalmaz. Ez pontot tenne annak az évek óta eldöntetlen kérdésnek a végére, hogy meg kell-e szüntetni a kórházak kizárólag ápolást végző krónikus osztályainak működését és ezt a feladatot át kell-e sorolni a szociális ellátások közé. A lépés elméletben logikus, 2016-ban meg is állapodott róla az egészségügyi és a szociális államtitkár, de a kórházak költségvetésében akkora lyuk támadt volna a távozó osztályokkal együtt elvinni tervezett pénzek miatt, hogy a tervből végül nem sok minden maradt. A szakápolási központok kialakítására 2018-ban 1,6 milliárd forintot különítettek el, s az általános ellátást végző szociális otthonok, például nyugdíjas otthonok közül több is engedélyt kapott a magasabb szintű egészségügyi ellátást biztosító részleg kialakítására, de érdemi áttörés nem történt.

A most felmelegített ötlet részletei még nem ismertek, de „A szakápolás átalakítása” címen futó módosítás szerint a feladatot jelenleg ellátó intézmény vagyona ingyenesen átkerülne a befogadó intézményhez. A szociális szakma még találgat, hogy hová kerülhet az állami vagyonnak ez a része, de kérdéseinkre adott válaszában az átvevő központként szóba hozható Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) kitérően csak azt közölte: a kérdés megválaszolásában nem illetékes. A Belügyminisztérium javaslata alapján az átadó kórház orvosa dönt majd arról, kinek nincs szüksége a nap 24 órájában orvosi felügyeletre, ezért átkerülhet az új szakápolási központba, esetleg ki van olyan állapotban, hogy otthon is gondozható. Őket egyszerűen hazaküldheti. Aki átkerülhet az új intézménybe – ami sokszor ugyanott lesz, ahol eddig –, annak nyilatkozni kell, hozzájárul-e ehhez és elfogadja-e a térítési díjat is, amit friss jövedelem- és vagyonnyilatkozata alapján állapítanak meg. Ha a megállapított új összeget az ápolt nem tudja megfizetni, jöhetnek a családtagok – itt érnek össze a szociális törvény különböző módosításai.

A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SzMME) elnöke ugyanakkor arra figyelmeztet, a javaslatból nem derül ki, honnan lesz erre pénze a szociális ágazatba átkerült intézményeknek. Nem vár gyors sikert a változtatástól, mert két nagyon humánerőforrás hiányos szakterület között szerinte nehéz a strukturális átalakítás. A Szegedi Tudományegyetem mesteroktatója attól tart, hogy nem lép át a szociális ágazatba a krónikus ápolási osztályok minden egészségügyi dolgozója, ami megoldhatatlan feladat elé állítja az átvevő fenntartókat.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke azért tartja reális félelemnek, hogy nem minden ápoló és orvos akarja majd feladni a jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszonyát, mert az 50 ágynál kisebb osztályokat az új fenntartó akár másik városba is költöztetheti és az ingázást valószínűleg sokan nem vállalják. Soós Adrianna úgy látja, a szociális területen bérfeszültséget okozhat, hogy az ide érkező szakemberek a jelenlegi bérüket és pótlékokat vinnék magukkal. A szociális törvény egészségügyi csomagban található újabb módosításának általános vitáját ma kezdi meg a parlament.