Mindenképpen letartóztatnak címmel csütörtökön közölt jelentésében a jogvédő szervezet több tucat olyan esetet dokumentált, amikor tüntetéseken jogellenesen akadályozták az újságírók és megfigyelők munkáját, őrizetbe vették, megverték és bebörtönözték őket, illetve súlyos pénzbírságokat szabtak ki rájuk. – Az orosz hatóságok eltökéltek abban, hogy ne csak megakadályozzák a tüntetéseket, bármennyire békések azok, de mindent megtegyenek azért is, hogy minél kevesebben szerezzenek róluk tudomást – mondta Natalja Priluckaja, az Amnesty Oroszországgal foglalkozó kutatója.
A 2012-es elnökválasztás eredménye ellen a moszkvai Bolotnaja téren tartott békés tüntetés erőszakos feloszlatása már jelezte az elkövetkező évtizedre vonatkozó irányt, nevezetesen az emberi jogok visszaszorítását a másként gondolkodás minden formájának felszámolása érdekében. A hatóságok azóta olyan jogi konstrukciók és gyakorlatok egész arzenálját vetették be, amelyek szöges ellentétben állnak Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel. Az újabb elnyomó jogszabályok és egyre inkább visszaélésszerű alkalmazásuk oda vezetett, hogy a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadsága védelmének szintje a posztszovjet Oroszország történetének vélhetően a legalacsonyabb szintjén van.
Már nincsenek tüntetések, amelyekről tudósítani lehetne. Amint valaki kimegy tüntetni, azonnal letartóztatják
– jegyezte meg az AI-nek 2022 júniusában nyilatkozó Szofia Ruszova, az Újságírók és Médiadolgozók Szakszervezetének társelnöke.
Putyinnak az elnöki posztra történt 2012-es visszatérése óta „megfigyelhető volt, hogy egyre többeket büntetnek meg, amiért élnek a békés gyülekezés jogával, és az „engedély nélkül” tüntetők kriminalizálásával lényegében egy tüntetésmentes hellyé változtatják az országot. 2022 februárjában mégis tízezrek vállalták a súlyos pénzbüntetések és akár a börtön kockázatát azért, hogy az utcákon tiltakozzanak Ukrajna lerohanása ellen.” A rendőrség pedig brutálisan bánt az újságírókkal és a független megfigyelőkkel. „Ugyanazt a taktikát alkalmazták, mint egy évvel korábban a jogellenesen bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij szabadon engedését követelő demonstrációkon.”
Az AI 2021 nyarán, illetve 2022 tavaszán készített 23 interjújából egyebek közt kiderül, hogy az újságírók hiába viselik az előírt megkülönböztető jelet, a rendőrség egyre többször áll elő rögtönzött követelésekkel, például a szerkesztőségtől kapott megbízólevelet keresnek az újságírókon.
Nem egyszer lakásra mennek figyelmeztetni a sajtó munkatársait, hogy „ne vegyenek részt” a tüntetéseken,
s ha mégis elmennek, önkényesen letartóztatják őket. Sok esetben az őrizetbe vételkor annyira erőszakosak voltak, hogy az már kínzásnak, embertelen bánásmódnak minősülhet.
Az idén szeptemberben betiltott Újságírók és Médiadolgozók Szakszervezete szerint a 2021. január 23-át követő héten legalább 16 újságírót vettek őrizetbe a Navalnij bebörtönzése elleni tiltakozások kapcsán, s ez történt a Kínzás Elleni Bizottság nevű ismert civil szervezet hét, megfigyelőként jelen lévő munkatársával is. Az újságírók elleni vád a bíróságon az esetek nagy részében „nem engedélyezett nyilvános gyűlésen való részvétel” volt, amiért bírságot, illetve tíz napi elzárást szabtak ki rájuk, még akkor is, ha bizonyították, hogy nem résztvevők voltak - például a rendőrsorfal mellől tudósítottak.
Az elnyomás látványosan fokozódott idén az Ukrajna elleni invázió február 24-i kezdete óta. Egy március 4-én elfogadott új törvény tovább szűkítette a szabad véleménynyilvánítás kereteit. Csak az Amnesty-jelentés készítése idején legalább kilenc újságíró és blogger ellen indult büntetőeljárás a frissen bevezetett „hamis információ terjesztése az orosz fegyveres erőkről” tényállás alapján. Néhány újságot és újságírót egy új „szabálysértés” elkövetése miatt ítéltek el, mondván, hogy „rombolták a külföldön állomásozó orosz fegyveres erők tekintélyét, amikor beszámoltak az Ukrajnában zajló háborúról.
Nekiment a Népszavának egy cikk miatt az orosz külügyminisztériumAz új szabályok alapján bármilyen háborúellenes üzenetet tartalmazó cikk nyomán eljárás indulhat. Júniusban és júliusban a Vecsernyije Vedomosztyi független jekatyerinburgi lapot és kiadóját, Guzel Aitkulovát 450 ezer rubelre (közel 3 millió forintra) büntették egy részben elhomályosított kép miatt, amelyen háborúellenes matricák és a megszállást ellenző feliratok voltak láthatók. Két másik esetben a vlagyimiri Dovod internetes lap szerkesztőségének több tagját, illetve a pszkovi Pszkovszkaja Gubernyija újságot vették célba a hatóságok, mert beszámoltak a háborúellenes tüntetésekről.
Március 5-én a rendőrség házkutatást tartott a Dovod főszerkesztőjének, Kirill Isutyinnak és három másik újságírónak az otthonában, köztük a 17 éves Jevgenyij Szautyinnál egy rongálás címén indult nyomozás keretében, miután a helyi hídra valaki egy háborúellenes feliratot graffitizett, erről pedig elsőként a Dovod számolt be. Ugyanezen a napon a rendőrség házkutatást tartott a Pszkovszkaja Gubernyija irodájában, lefoglalták a számítógépeket, telefonokat és más eszközöket az előző nap bevezetett új szabálysértési tényállásra, „az orosz fegyveres erők lejáratására” hivatkozva.
Az Ukrajna megszállásáról beszámoló sajtó és a háborúellenes mozgalom üldözése miatt több száz újságíró menekült el Oroszországból. A Dozsgy független tévécsatorna, a Novaja Gazeta és az Eho Moszkvi rádió is azok között az orgánumok között volt, amelyeknek fel kellett függeszteniük a működésüket. Az újságíróknak most új utakat kell találniuk, hogy tájékoztatni tudják az orosz közönséget.
A békés tüntetők, újságírók és független megfigyelők elleni visszataszító támadásoknak azonnal véget kell vetni, a szabad véleménynyilvánítást ellehetetlenítő elnyomó orosz törvényeket azonnal hatályon kívül kell helyezni – hangsúlyozza egyebek közt az Amnesty az orosz hatóságoknak címzett ajánlásaiban. „Egészen addig folytatódni fognak a jogsértések, többek között az Ukrajna elleni agresszió is, ameddig az orosz kormány folytatja az elszigetelődés politikáját és polgárai üldözését” - mondta Priluckaja. “Közeli és hatékony nemzetközi vizsgálatokra van szükség. Ezekben a sötét időkben létfontosságú, hogy támogassuk az orosz civil szervezeteket, a független sajtót és megfigyelőket, akik az Oroszországban elkövetett jogsértésekről beszámolnak” – foglalja össze a szervezet szakértője az Amnesty International nemzetközi közösséghez intézett felhívását.
