Szisztán és Beludzsisztán tartomány központjában, Záhedánban szeptember 30.-án a biztonsági erők fegyveresei tüzet nyitottak a tüntetőkre. A CNN szerint legkevesebb 66 ember meghalt, más források szerint a halottak száma a százat közelíti. November elején, a beludzsok tragédiájáról, a „Véres péntekről” Irán perzsák, és kurdok lakta városaiban is megemlékeztek. Bár a kurdok és a beludzsok történelme sohasem volt közös, mégis vannak hasonlóságok. Például az, hogy a fennálló rendszert kritizáló beludzs tüntetések azután lettek etnikai színezetűek, hogy szeptember elején kiderült, egy iráni rendőr megerőszakolt egy 15 éves beludzs lányt.
A kb. 5-6 millió beludzs önálló nemzetállam nélkül, kisebbségként három országban él: Afganisztán, Pakisztán, Irán. A legkisebb közösség Afganisztánban található, annak is a déli részén. Az afgán Nimrúz tartomány a már említett iráni Szisztán és Beludzsisztán, valamint a pakisztáni Beludzsisztán tartományokkal határos. Bár a beludzsok - a kurdokhoz hasonlóan - szunnita muszlimok, mégis a tálibok üldözik őket. Ennek oka: beludzsok iszlámfelfogása sokkal nyitottabb mint a táliboké. Omár molla, aki 2001-ig Afganisztán teljhatalmú uralkodója volt még meg is engedte a követőinek a Nimrúzban élő beludzsok, és síiták megölését. Miután 2006-ban Navab Akbar Kán Bugti beludzs szeparatista vezért Pakisztánban meggyilkolták, a nemzetiség sok tagja az akkor éppen békés Afganisztánba költözött. Ugyanis az országhatárok ellenére a beludzsok egy egységes etnikai tömbben élnek. De a tálibok hatalomba tavalyi visszatérésével ismét elindult egy beludzs menekülthullám, Afganisztánból Pakisztánba, és Iránba.
Beludzsisztán Pakisztán legnagyobb tartománya, az ország területének 39 százalékát teszi ki, mégis a lakosság minössze 6 százaléka él itt. A régió az ország legszegényebb része, és erről a vidékről is szóltak a hírek a pakisztáni árvizekről. A katasztrófa által tönkrement házak több mint fele itt állt.
Ahogy a kurdok büszkék arra, hogy volt egy független államuk (1946-ban a Mahabádi Köztársaság), úgy a beludzsok történelme arról a Kalát-i Kánságról is szól (1666-1955), amit a XX. században Pakisztán foglalt el. A beludzs szeparatizmus egyik célja a kánság visszaállítása. A pakisztáni kormány szerint az országban nyilvántartott 77 terrorista szervezet közül 14 beludzs etnikai-szeparatista. A Beludzs Felszabadító Hadsereg a 2000-es évek eleje óta harcol a központi kormányzattal szemben, de a harc már a 70-es években elkezdődött. Az instabil belpolitikai helyzet miatt sok beludzs eltűnt, a brit The Guardian egyik cikke szerint 5 ezer emberről nem tudni, hogy hol van, és él-e még.
A síita Iránban a beludzsoké a legnépesebb szunnita közösség. Vallási vezetőjük, Abdolhamíd Iszmáilzahí egyben Irán legtekintélyesebb szunnita spirtuális vezetője. Egy 2016-os felmérés szerint, a perzsa állam második legnagyobb tartományában, Szisztán és Beludzsisztánban a lakosság 45 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A beludzs szeparatizmus Iránban kezdődött, de miután a Beludzsisztánt Felszabadító Front békét kötött az iráni sahhal, a tevékenységüket Pakisztánba helyezték át. De a beludzs szeparatizmus azóta is jelen van Iránban, és napjainkban, a tálibok hatására a terroristák már nem csak Iránnal, hanem a síita iszlámmal szemben is harcolnak. A „Dzsund Alláh” ’Isten Katonái’ nevű terrorista szervezet nevéhez 2007-ben és 2010-ben több olyan robbantás is fűződött, amit a már említett Záhedánban követtek el. A „Dzsajs al-Adl” (az Igazság Serege) egy 2019-es támadásában pedig az iráni Forradalmi Gárda 27 katonája halt meg. Amennyiben a rendszerellenes tüntetések és a velük szembeni fellépés tovább eszkalálódik, úgy a teheráni rezsimnek súlyos problémát okozhatnak a beludzsok.
