Azt eddig is tudni lehetett, hogy a teljesen tarthatatlan 2023-as költségvetési tervet az Orbán-kormány átdolgozza. Ám arra még korábban soha nem volt példa a rendszerváltás óta, hogy egy kormány rendeletekkel írjon át egy parlament által elfogadott költségvetési törvényt, ugyanis erre egy jogállamban egyszerűen nincs lehetőség. A kormány mégis azért teheti meg, mert az általa fabrikált háborús rendkívüli jogrend ezt formailag lehetővé teszi - gyakorlatilag ezt jelentette be Orbán Viktor, amikor azt mondta: „Július elseje óta azonban történt egy s más a magyar meg az európai gazdaságban, tehát veszélyhelyzeti rendeletalkotás formájában hozzá kell igazítanunk a költségvetést a jelenlegi helyzethez.”
A miniszterelnök sok részletet nem árult el sem a terveiről, sem arról, hogy milyen változtatások várhatók költségvetési kapcsolatban. A Portfolio tudósítása szerint a miniszterelnök arról beszélt, hogy létszükséglet a mindenkori magyar kormány számára, hogy a nagy külföldi cégek mellett mindig kell legyen biztos lábakon álló magyar kkv-réteg is. Ezen a területen a kormány a tőkével nem tudja felvenni a versenyt, de támogatott hitelekkel segíthet. Így maradhat a magyar gazdaság magyar - fejtette ki. Ennek érdekében a kormány a kkv-k hitelezését a jövő évben a Széchenyi Kártya Programon keresztül 290 milliárd forinttal támogatja majd – közölte. Négyezer milliárd forintot viszont elő kell teremteni valahonnan, Orbán Viktor legalábbis megismételte, hogy amíg 2021-ben Magyarország energiaimportja 7 milliárd euróba került, ez idén 17 milliárd euróra, jövőre 17-20 milliárd euróra fog rúgni, vagyis elő kell venni 10 milliárd eurót, ami 4000 milliárd forintot jelent.
A miniszterelnök üzent a munkáltatóknak is, ahol felmerült az igény a szocho további mérséklésére. Közölte: a kabinet nem tudja tovább csökkenteni a társadalombiztosítási járulékokat, mert annak terheit már nem lehet a költségvetésből kigazdálkodni. Ez a bejelentés a jövő évi (minimál)bértárgyalások szempontjából fontos, ugyanis
ha az Orbán-kormány 2023-ban nem tud hozzájárulni a béralkuhoz járulékcsökkentéssel, azt azt jelenti, hogy jóval nehezebb lesz megállapodni annak mértékéről.
A kabinet célja, hogy a magyar gazdaság kimaradjon az európai recesszióból, és az infláció 2023 végére egy számjegyű tartományba csökkenjen - fogalmazott a kormányfő. (Ezzel kapcsolatban mondta Trippon Mariann, a CIB Bank keddi sajtótájékoztatóján, hogy senkinek nem kell utasítania senkit, a metamatematika szabályai szerint 2023 végére egy számjegyűre csökken idehaza is az infláció.) A miniszterelnök megvédte az állami beavatkozásokat a gazdaságban, mind a Covid-19 idején, mind most – itt feltehetőleg az ársapkák rendszerére gondolt, bár nem nevezte meg azokat. Orbán szerint az európai gazdaság olyan energiaválságba került, amely az egész kontinens iparának leépüléséhez vezethet, miután az Unió leszakadt az olcsó orosz energiahordozóktól. Megszűnt a régi gazdasági modell, de nincs helyette új elképzelés, nem tudjuk, mi jön utána - tette hozzá. Egész Európának ki kell találnia, hogy az idén felszámolt gazdasági struktúrát milyen új rendszerrel kívánja felváltani - vezette fel a kilátásokat a miniszterelnök. Megemlítette azt is, hogy egyesek az oroszok után a kínaiakkal való együttműködésen is lazítanának, szerinte ez tovább nehezíteni az új gazdasági modell kialakítását.
