Alig több mint egymillió forintnyi orosz vagyont zárolhatott eddig Magyarország, a többi EU-tagország eurómilliárdoknál jár

Az Orbán-kormány hallgat, a hatóságok egymásra mutogatnak.

Háromezer eurónyi, tehát alig több mint egymillió forintnyi orosz vagyont zárolhatott eddig Magyarország – írja a hvg.hu az Irish Times című ír lap alapján, amely hozzájuthatott az egyes uniós tagállamok által zárolt orosz vagyonról szóló dokumentumokhoz.

A beszámoló szerint április óta minden uniós tagállamnak jelentenie kell, mennyi pénzt fagyasztott be az uniós szankciók által sújtott orosz politikusok, oligarchák vagy propagandisták vagyonából.

Az orosz vagyon 90 százalékát novemberig Belgium (3,5 milliárd euró) Luxemburg (2,5 milliárd euró), Olaszország (2,3 milliárd euró), Németország (2,2 milliárd euró), Ausztria és Írország (1,8-1,8 milliárd euró), és Spanyolország (több mint 1 milliárd euró) zárolta.

Ezzel szemben Magyarország a lap adatai szerint

Ráadásul a portál úgy tudja, hogy az első, áprilisi adatszolgáltatásnál

Idézik a Bloomberg cikkét is arról, hogy – a nem EU-tagállam – Svájc csütörtökön közölte, eddig nyolcmilliárd eurónyi lefoglalt vagyonnál tart, ami ráadásul „csak a töredéke” a teljes összegnek. A magyar hatóságok eddig nem számoltak be vagyonzárolásokról – jegyzik meg.

Bár a tagállamoknak hivatalosan jelenteniük kell Brüsszel felé, hogy pontosan mennyi orosz vagyont zároltak, az EU nem szívesen osztja meg a tagállamokra lebontott összegeket a nyilvánosságokkal. A hvg.hu megkérdezett az EB-t az Orbán-kormány által közölt vagyonzárolásokról, de az EB szóvivője csak az uniós országok által zárolt teljes összeget árulta el, amely jelenleg 17,75 milliárd eurónál tart.

A korábbi közléseknél ez az összeg jóval magasabb volt, ennek oka, hogy mostanra már nem számolják bele a zárolt tranzakciókat, ami az orosz bankok SWIFT rendszerből való kizárása után keletkezett. „Az egyes tagállamok adatait külön-külön nem közöljük” – válaszolták.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azonban az Irish Timesnak adott interjúban bőbeszédűbb volt, a lap pedig ekkor állítása szerint hozzájuthatott a pontos adatokhoz is, tehát a hivatalos brüsszeli állásponttal szemben mégiscsak elárultak néhány részletet, és ez alapján Magyarország nem igazán erőltette meg magát – jegyzik meg.

Azt azonban a biztos is megjegyezte, hogy egyes tagállamok esetében különbség lehet a valóság és az EU-nak bejelentett adatok között, mert az adatszolgáltatás más és más minisztériumokhoz tartozik, valamint a helyi törvények is különböznek. Lengyelország például önállóan is hozott szankciókat Oroszország ellen, ami alapján 2,7 milliárd eurónyi vagyont foglalt le, az Európai Uniónak jelentett összeg azonban ennél jóval alacsonyabb.

A portál a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) először nem hivatalosan azt a tájékoztatást kapta, hogy az ügy nem hozzájuk tartozik, ezért levelet küldtek a Belügyminisztériumnak, az Igazságügyi Minisztériumnak és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) is. Azt szerették volna megtudni, meg tudják-e erősíteni, hogy a magyar állam mindeddig valóban csak 3000 euró értékben fagyasztott be orosz vagyonelemeket, ha pedig igen, akkor azt milyen jogcímen tették, és kihez tartozott a pénz.

Választ csak a Belügyminisztériumtól és az Igazságügyi Minisztériumtól kaptak, de ők arról tájékoztatták a lapot, hogy a kérdés nem hozzájuk tartozik. Az igazságügyi tárca azt is hozzátette, hogy javasolják a KKM-et megkeresni az ügyben, amely sem a múlt heti, sem az e heti megkeresésükre sem reagált. A KKM oldalán közzétett tájékoztatóból azonban kiderült, hogy a pénzügyi szankciók gyakorlati betartásáért a NAV felel, így ismét küldtek nekik kérdést, ám

A történetnek különösen pikáns fordulatot ad, hogy hétfőn az Európai Unió Tanácsa egyhangú szavazással (tehát magyar igennel együtt) elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében a korlátozó intézkedések megsértése felkerül az „uniós dimenziójú bűncselekmények” listájára.