Ukrajna;háború;közvélemény-kutatás;bombázások;

2022-12-06 21:06:00

Alig csökkent a támogatás, több EU-tagország lakói kiállnak amellett, hogy segíteni kell Ukrajnát

Egyelőre nem tapasztalható jelentős visszaesés – derül ki egy hét EU-s országban végzett kutatásból. A megkérdezett európaiak több mint háromnegyede, 77 százaléka továbbra is hajlandó ukrán menekülteket befogadni saját országában.

Ismét hatalmas rakétaeső hullott Ukrajnára, számos városból jelentettek becsapódásokat. Az oroszok ismét a polgári infrastruktúrát, a teljes energiaellátó rendszert vették célba. Kora délután, csak egyetlen óra alatt mintegy száz lövedék csapódott be ukrán területre, orosz támadás érte hírek szerint Kárpátalját is. Súlyos áramkimaradásokat jelentettek nem csak Ukrajnából, hanem Moldova teljes területéről, sőt, egy rakéta is az ország területére esett. Odessza vízellátás nélkül maradt. Ugyanakkor Harkiv megyéből azt jelentették, hogy a légvédelem kiválóan látta el a feladatát, ami a nemrég üzembe helyezett nyugati rendszereknek köszönhető.

Ugyan Vlagyimir Putyin orosz elnök azt remélte, Nyugaton, az emelkedő energiaárak miatt jelentősen csökken az Ukrajna támogatottsága, egy felmérés szerint a nehézségek ellenére továbbra is sokan állnak Kijev mellett.

A Bertelsmann Alapítvány Eupinions nevű projektje és a Baudouin király Alapítvány közreműködésében készített, hét uniós tagállamban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban és Spanyolországban végzett kutatás szerint a válaszadók 50 százaléka továbbra is úgy véli, országának fegyverekkel kellene támogatnia Ukrajnát. Márciusban, nem sokkal a háború kezdete után ez a hajlandóság 56 százalékos volt, tehát csak hat százalék a csökkenés. Nagyobb visszaesésről számoltak be Németországban, ahol a fegyverszállítások támogatottsága szeptemberben 50 százalék alá csökkent (48 százalék volt, márciusban még 57 százalék). A legalacsonyabb arányt Olaszországban mérték, mindössze 36 százalékkal. Ezzel szemben Ukrajna közvetlen szomszédjában, Lengyelországban 76 százalékos ez az arány.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, 67 százalék szerint az Európai Uniónak függetlenebbé kell válnia az energiaellátás területén még a növekvő költségek mellett is. Márciusban ez az arány még 74 százalék volt, vagyis e tekintetben sincs szó drámai visszaesésről. Németországban volt a legalacsonyabb támogatottság, de itt is elérte a 62 százalékot, ami egyébként nem különbözik a márciusi és a júniusi felmérés eredményeitől. Lengyelországban ezzel szemben a megkérdezettek 80 százaléka is hajlandó bevállalni a magasabb energiaárakat. A legerősebb visszaesés Belgiumban figyelhető meg, amely elérte a tizenkét százalékpontot (március: 76 százalék, szeptember: 64 százalék).

„Ez a fejlemény várható volt a továbbra is nagyon magas infláció és a fűtési szezon kezdete miatt. Erre oda kell figyelni, mert konfliktusokhoz is vezethet" – mutatott rá Isabell Hoffmann Európa szakértő, az eupinions projektmenedzsere.

A megkérdezettek 49 százaléka a megélhetési költségek emelkedését nevezte meg fő aggodalmának, Németországban ez 51 százalékos volt. Ugyanakkor a spanyoloknál csak 39 százalék ez az arány, ami összefüggésben állhat azzal, hogy az ország eddig is kevésbé függött az orosz nyersanyagtól.

A megkérdezett európaiak több mint háromnegyede, 77 százaléka továbbra is hajlandó ukrán menekülteket befogadni saját országában. A legnagyobb nyitottság Spanyolországban tapasztalható: 89 százalékos. Németországban a menekültek befogadására való hajlandóság a márciusi 86 százalékról 74 százalékra csökkent, ugyanakkor nem mellékes, hogy az ország már több mint egymillió ukránt fogadott be. Franciaországban a legkisebb ez az arány, 72 százalék.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) az Ukrajnán belüli migráció növekedésére és nem az uniós államok felé irányuló menekülthullám jelentős megemelkedésére számít, mondta Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának vezetője a Der Spiegelnek adott interjújában.

Reményét fejezte ki, hogy nem lesz újabb nagy menekültmozgás, de leszögezte: A háború kiszámíthatatlan. Úgy vélte, „akik eddig Ukrajnában maradtak, azoknak vagy kevesebb kapcsolatuk volt Európában, vagy kevésbé mobilisak”. Úgy vélte, hogy az uniós tagállamok szükség esetén további menekülteket is be tudnak fogadni Ukrajnából. A télre előre tekintve Grandi elmondta: "A tavasztól eltérően ezúttal több közcélú menedékhelyre lesz szükség, és ehhez pénzeszközök is kellenek". Ezért - mondta Grandi - pénzügyi támogatást kell nyújtani az olyan országoknak, mint Lengyelország és Csehország, amelyek különösen nagy terhet viselnek. A téli időjárás és az ország polgári infrastruktúrája – főként az energiaellátó központok - elleni folyamatos orosz támadások miatt - az utóbbi időben többször is felmerült, hogy Ukrajnából hamarosan nagyobb menekülthullám indulhat Európába