Magyarország;Varga Mihály;Ukrajna;vétó;EU-segélyek;külpolitikai elszigetelődés;

Nem döntöttek ma a Magyarországnak járó EU-s támogatásról, az Orbán-kormány újra kihúzta a gyufát

Varga Mihály egyedüliként megvétózta az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd  eurós segélyt az uniós pénzügyminiszterek kedd délelőtti ülésén.

Varga Mihály pénzügyminiszter az EU-s tárcavezetők kedd délelőtti ülésén megvétózta, hogy az Európai Unió 2023-ban összesen 18 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújtson Ukrajnának. Az Ecofin ülésen elvileg döntöttek volna a Magyarországnak járó helyreállítási és kohéziós pénzekről,illetve a glovbáliis minimumadó elfogadsááról is, de mindegyik meghiúsult. Ami az Ukrajnának nyújtandó segélyre csak az Orbán-kormány szavazott nemmel, a másik 26 EU-tagország pénzügyminisztere támogatta a javaslatot.

A jelentős támogatást, amelyet Magyarország megakadályozott, az EU az ukrán állam működésére adta volna, cserében pedig reformokat várt volna el a kijevi kormánytól. A 18 milliárd eurót az Európai Bizottság hitelként vette volna fel, hivatalosan a magyar kormány ezzel nem ért egyet, ehelyett azt javasolta, hogy a 27 tagállam egyenként kössön kétoldalú hitelmegállapodásokat az ukrán kormánnyal. A vétó nyomán a cseh elnökség arra készül, hogy megoldást találjon arra, hogyan tudja a többi ország megoldani Ukrajna támogatását, Magyarország kihagyásával.

Varga Mihály vétója egyben azt is jelentette, hogy a tagállamok levették a napirendről a magyar gazdaságihelyreállítási terv elfogadását. Ha ezt a tervet a tagállamok még ebben az évben nem hagyják jóvá, akkor Magyarország végleg elesik körülbelül 1650 milliárd forint vissza nem térítendő támogatástól.

Az Európai Bizottság a múlt héten javasolta, hogy a tervet a pénzügyminiszterek fogadják el.

A magyar vétónak és a helyreállítási terv elfogadásának hivatalosan nincs köze egymáshoz, de az EU-tagországok azt remélték, hogy az Orbán-kormány belemegy Ukrajna támogatásába. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az október 20-21-i EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján jelezte, Ukrajnának havonta hozzávetőlegesen havi 3-4 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon, amihez az EU 1,5 milliárdot bocsátana a rendelkezésére. Ezt az összeget nem az EU-tagországoktól vennék el, hitelként akarnak felvenni egy évre folyósítandó 18 milliárd eurót, csakhogy Magyarország vétóval fenyegeti az ötletet. Emiatt brüsszeli körökben az Orbán-kormányt zsarolással vádolták, mondván, a vétófenyegetéssel akarja elérni, hogy a EU-s támogatásokat a jogállamiság érvényesülésével és a korrupcióval kapcsolatos aggályok ellenére megkapja. SzijjártóPéter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt mondta, elvi kérdés ennek elutasítása, ugyanis nem támogatja az újabb eladósodást. Az Orbán-kormány később   önhatalmúlag úgy döntött, hogy közvetlenül szeretné odaadni Ukrajnának a hitel rá eső részét, 187 millió eurót.

Nem csak ez a gond, hanem az is, hogy elhalasztották a döntést 3000 milliárd forintnyi EU-s fejlesztési pénz befagyasztásáról is.

Elmaradt a szavazás a globális minimumadó bevezetéséről is, mert az Orbán-kormány szintén egyetlenként fenyegetett előzetesen vétóval. A tervek szerint egyébként a jövő héten újra összeülnek az EU-tagországok pénzügyminiszterei, és újra nekifutnak, de végül előfordulhat, hogy csak a az Európai Tanács december 15-16-án esedékes brüsszeli csúcstalálkozóján hoznak döntést ezekben az ügyekben.

Az Európai Parlament képviselői között nagy a felháborodás. Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő is arról twittelt, hogy „Orbán teljes eszkalációba megy”. Egy bejegyzésére reagáló komment úgy fordította le a kedden történteket, hogy „Putyin ukránokat mészárol le, barátja Orbán pedig megakadályozza, hogy az EU segítsen az áldozatokon”.

UPDATE

A Pénzügyminisztérium kedd délután 4 órakor kiadott egy közleményt, ameéy szerint álhír, hogy az Ecofin keddi ülésén napirendre vették Ukrajna 18 milliárd eurós támogatását.