Orbán-kormány;nyugdíj;emelés;elszámolás;

- Meglepte a nyugdíjas szervezeteket Orbán Viktor bejelentése, többet vártak, csalódottak

Bár a 15 százalék látszólag nagy emelést jelent, a nyugdíjasok nem optimisták, hogy ez mire lesz elegendő. Először amúgy is az idei évvel számolnának el.

Meglepődtek a nyugdíjas szervezetek vezetői a miniszterelnök keddi bejelentésén, miszerint januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Az elmúlt hetekben ugyanis minden ez ügyben megszólaló kormánytag azt hangsúlyozta, hogy a döntéssel megvárják a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentését, de legalább a Monetáris Tanács december 20-ára tervezett ezzel foglalkozó ülését.

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke a Népszava kérdésére „pszichológiai kényszerlépésnek” nevezte a váratlanul a Magyar Közlönyben is közzétett rendeletet, mert

ha a Magyar Nemzeti Bank például 18 százalékos inflációval számol, utána nem lehet kiállni a nyilvánosság elé, hogy ennek ismeretében az Orbán- kormány csak 15 százalékot ad az időseknek. 

Karácsony Mihály emlékeztetett arra, hogy Matolcsy György jegybankelnök nemrég 15-18 százalékos várható inflációról beszélt, amiből szerinte a magasabb értéknek van nagyobb realitása.

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke is jobban örült volna a jegybanki várakozásnak megfelelő mértéknek, különösen azért, mert a 15 százalékos emelés szerinte már januárban nem lesz ekkora, hiszen ki kell vonni belőle az idei 14 százalékos emelés és az ő számításaik alapján ennél legalább 0,8 százalékkal magasabb tényleges infláció különbözetét, amit eddig nem adott oda az állam az időseknek. Némethné Jankovics Györgyi úgy látja, 2023 ezzel a hiánnyal indul, vagyis a tényleges jövő évi emelés csak nagyjából 14,2 százalékos lesz január 1-jétől.

Azzal, hogy még az idei évvel is el kell számolni az Orbán-kormánynak, minden nyugdíjas szervezet vezetője egyetért, bár a hiányzó százalékokra más-más adatot mondtak. A Nyugdíjas Parlament csak fél százalékos különbséget számol, de Karácsony Mihály is csalódott, mert a jelek szerint a 15 százalékból akarja rendezni a kormány az idei elmaradását is. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) soros elnöke ennél magasabbra teszi a különbözetet. Hegyesiné Orsós Éva úgy nyilatkozott lapunknak, akár 1-2 százalék is lehet az, amit 2022-re visszamenőleg ki kellene fizetnie az államnak. Az utóbbi években többször nem rendezte a kabinet az ilyen tartozásait, de a 0,1-0,3 százalékos különbségek miatt nem háborogtak az idősszervezetek, az idei eltérés azonban már szavai szerint húsbavágóan érezhető.

Ami biztos: minden érintett azt várja, az elmaradást rendezi az Orbán-kormány, de a jövő miatt is aggódnak, mert a jövő évi költségvetési törvényben még mindig a nyáron elfogadott szöveg szerepel, vagyis 5,2 százalékos inflációval számol az állam.

Bár a 15 százalék látszólag nagy emelést jelent, a nyugdíjasok nem optimisták, hogy mire lesz ez elegendő. Idén is kaptak összesen 14 százalékot, de az alapvető élelmiszerek drágulása és a lakásfenntartás költségeinek emelkedése, továbbá az egészségügyi kiadásaik növekedése miatt ennél jóval magasabb inflációt érzékelnek.

– hangsúlyozták a megkérdezett szervezetek vezetői. Farkas András nyugdíjszakértő a közelmúltban több helyen is arról beszélt, havi rendszerességgel kellene felülvizsgálni a nyugdíjak reálértékének megőrzését, az idősek szervezetei azonban ezt nehezen megoldható feladatnak tartanák. Hegyesiné Orsós Éva szerint is be kellene építeni egy automatikus nyugdíjemelési mechanizmust, ha a mostanihoz hasonlóan elszabadul az infláció. Biztos, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat külön csomagban kellene rendezni, a módszert azonban a kormánynak kellene kidolgozni.

Némethné Jankovics Györgyi olyan automatikus rendszert látna jónak, ami figyelembe veszi az aktív dolgozók bérének növekedését is. Ilyen megoldások Németországban és más uniós tagállamokban is vannak – tette hozzá az Európai Parlament mellett működő idősügyi tanácsban is dolgozó nyugdíjas vezető. Karácsony Mihály szerint pedig nemcsak arról kellene beszélni, mennyibe kerül az államnak a nyugdíjak kifizetése, hanem arról is, mekkora bevételt jelentenek az idősek a költségvetésnek a korábban befizetett adókon, illetékeken keresztül.

Noha Magyarország közvetlenül nem veszített forrásokat, már önmagában az súlyos károkat okozott, hogy bő másfél éves késéssel érkeznek az uniós pénzek.