Százmilliárdokban mérhető kárt okozott, hogy az Orbán-kormány harcolni kezdett az Európai Unióval

Noha Magyarország közvetlenül nem veszített forrásokat, már önmagában az súlyos károkat okozott, hogy bő másfél éves késéssel érkeznek az uniós pénzek.

Az Orbán-kormány szerint leghamarabb a tavaszi hónapokban érkezhetnek meg az első uniós támogatások Magyarországra a helyreállítási alapból (RRF), illetve a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetésből – ez másfél éves csúszás a legfürgébb tagállamokhoz képest, ugyanis az első kifizetéseket már 2021 augusztusába elindította Brüsszel. Az RRF-programot a Covid-válságból való kilábalás segítésre találta ki az Európai Bizottság. A covid-válság már régen lecsengett a magyar gazdaság ki is lábalt a 2020-as visszaesésből, ám ezt nem az uniós pénzekkel, hanem hazai költségvetési kiadásokkal finanszírozta a kormány.

A másfél-két éves csúszás azt jelenti, hogy a magyar gazdaság eddig nem fért hozzá több több mint 3000 milliárd forintos támogatáshoz, mert a kormány nem tudta teljesíteni az ehhez szükséges jogállamisági, antikorrupciós feltételeket. Ez a bő 3000 ezer milliárd forint hiányzik a cégektől a gazdaságból, nem beszélve arról, hogy ha ennek a pénznek egy részét termelő beruházásokba – például naperőművekbe – fektették volna, azóta már a folyó GDP-t növelné.

és nem mellesleg számos cég és ember életét keserítette meg, például jelentősen megdrágítva a külföldi nyaralást vagy az importot – ezek a tételek egyenként százmilliárdos nagyságrendben növelték magyar gazdaság szereplőinek kiadásait. A forint leértékelődése növelte az állam kiadásait is az deviza-adósságon vagy akár az energiaszámlán keresztül. Mindez elkerülhető lett volna, de legalább jóval kisebb költséggel megúszható lett volna, ha a magyar kormány konfrontáció helyett a gyors megállapodásra törekszik az Európai Bizottsággal és az uniós források gyors lehívására és hatékony felhasználására törekedett volna.

A kormány tervei szerint még a tényleges brüsszeli átutalások előtt megkezdi az uniós támogatások kifizetését a nyertesek számára hazai előfinanszírozás keretében. A magyar kormány évek óta alkalmazza ezt a finanszírozási módszert, hogy előre kifizeti az államadósság terhére a támogatásokat, majd később elszámol Brüsszellel. 2023-ban több milliárd eurónyi támogatást kell kifizetni Brüsszelnek a nem vitatott 2014-2020 támogatásokból. Ennek ellenére nagy kérdés, hogy a módosítás alatt lévő 2023-as költségvetésből lesznek-e erre forrásai a kormánynak az előfinanszírozásra, hisz az energiaszámlákra, a nyugdíjakra terven felül kell költeni, miközben 2022-höz képest jelentős a hiány, azaz kiadáscsökkentést is terveznek.

Itt a menetrend, így zárolják és oldják majd fel a Magyarországnak járó EU-s pénzeket

A jogállamisági eljárás keretében felfüggesztésre ítélt 6,3 milliárd euró a jelenlegi, 2021-2027 közötti közösségi büdzsé felzárkóztatásra szánt alapjaiból érkezne. Ahhoz azonban, hogy Magyarország hozzájusson az erre az időszakra megítélt teljes kohéziós támogatáshoz, először meg kell egyeznie a felhasználásukról az Európai Bizottsággal. A partnerségi megállapodást és a pénzköltést részletező operatív programokat a kormány bejelentése szerint hamarosan aláírhatják Brüsszelben, ami megnyithatja az utat az éves pénzügyi kötelezettségvállalások meghatározásához 2022-től kezdődően.

Ezek nem azonosak a kifizetésekkel, amelyek egy adott esztendőben ténylegesen átutalt összegek, és amelyek az előző vagy a folyó évben tett kötelezettségvállalásokból erednek. Egy példa: egy híd építése több évig tart, amelynek a költségét egy adott évben állítják be a költségvetésbe (kötelezettségvállalás), míg a kifizetések teljesítése több évre eloszlik.

Magyarország a jelenlegi ciklusban több mint 21 milliárd euró kohéziós forrásra számíthat, ami mostantól 2027-ig éves lebontásban nagyjából 3,5 milliárd euró pénzügyi kötelezettségvállalást jelent. A teljes összegből 6,3 milliárdot zárolnak addig, amíg a kormány nem teljesíti a felszabadításához kötött feltételeket. A maradék 14,7 milliárd azonban szabadon érkezhet, amíg el nem fogy: ha a kormány az éves pénzügyi kötelezettségvállalásokra mind leszerződik, akkor elvileg négy év múlva – vagy a kifizetések több évre történő eloszlása miatt még később – kerülhet abba a helyzetbe, hogy nem jut hozzá a zárolt pénzhez. Ez azonban csak elméleti lehetőség, mert addig a jogállamisági eljárásnak is véget kell érnie. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha az adott évben megszületett felfüggesztési döntés okait a tagállami hatóságok két éven belül nem orvosolják, a befagyasztott pénzügyi kötelezettségvállalás elveszik. A gyakorlatban tehát a kabinet 2024. végén szembesülhet a forrásvesztéssel, ha nem teljesíti a zárolás megszüntetésének feltételeit. De a támogatások folyamatos érkezése és csúszása miatt ennek hatását csak jóval később érezné meg az ország.

Helyreállítási forrás – másoknak háború nélkül, gyorsan

Az Európai Unió járvány utáni gazdaságélénkítést szolgáló helyreállítási és ellenálló-képességi alapja 723,8 milliárd euróból gazdálkodik, ebből 338 milliárd a vissza nem térítendő támogatás és 385,8 milliárd a hitel. Ezek tavaly február óta vehetők igénybe, a feltétel egy részletes felhasználási terv benyújtása és elfogadtatása. A kormányközi EU Tanács tavaly júliusban adott zöld utat az első 12 helyreállítási tervnek az Európai Bizottság javaslata alapján. 2022 végéig a pénzeszközből 136 milliárd eurót folyósítottak a tagállamoknak: 91,47 milliárdot vissza nem térítendő támogatásként és 45,16 milliárdot hitelként. 12 tagállam már megkapta a kifizetések első vagy második részletét, a többiek még csak a nekik járó teljes összeg 13 százalékát kitevő előfinanszírozásból részesültek.

Néhány példa olyan országokra közül, amelyek hadakozás helyett a pénz lehívására fókuszáltak:

♦ Szlovákia eddig 1,22 milliárd eurót kapott az alapból: 822,7 milliót tavaly októberben előfinanszírozásként, és idén július végén első kifizetésként 398,7 millió eurót. Az ország számára rendelkezésre álló helyreállítási pénz 6,329 milliárd.

♦ Romániának eddig 3,62 milliárd vissza nem térítendő támogatást utaltak az alapból: idén januárban 1,9 milliárdot előfinanszírozásként, és október végén 2,6 milliárdot az első kifizetésként. Románia a hitelfelvételi lehetőséget is igénybe veszi, ebből a borítékból már 2,73 milliárd euróhoz jutott. Az országnak járó helyreállítási pénz 29,18 milliárd.

♦ Szlovénia 2021 szeptemberében 231 millió euróhoz jutott, ami az előfinanszírozás összege. Az első kifizetési kérelmet idén októberben nyújtotta be 49,6 millióról. Az országnak járó helyreállítási pénz 1,777 milliárd.

♦ Ausztria tavaly szeptemberben kapta meg az előfinanszírozásbólszármazó 450 milliót eurót. Egyelőre még nem nyújtott be kifizetési kérelmet. Az országnak járó helyreállítási pénz 3,46 milliárd.

♦ Horvátország mostanáig 1,52 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott. Tavaly szeptemberben 818 milliót előfinanszírozásként, idén júniusban 700 milliót az első kifizetésként. Összesen 6,295 milliárd euró helyreállítási pénzre számíthat.