Tegnap írták alá a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatát, a két akadémia elnöke – előbbié Freund Tamás, utóbbié Vashegyi György – szignójukkal szentesítették az új kezdeményezést. Az MTA Vörösmarty rendezvénytermében tartott eseményen részt vett többek között Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.
A rendezvényen nem esett szó sem az MMA múltjáról, sem a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiáról (SZIMA). Az MMA egyesületet 1992-ben alapította Makovecz Imre, majd 2011-ben a második Orbán-kormány nyilvánította köztestületté. A jobboldali érzelmű művészeket tömörítő MMA kapcsán a kormány nem rejtette véka alá, hogy a testületnek gyakorlatilag ugyanolyan szerepet kell kapnia a kulturális életben, mint az MTA-nak a tudományos életben. Magyarországon ez a rang a SZIMA-t illeti meg, mely az MTA önálló, társult intézménye. A SZIMA és az MMA már csak a finanszírozása miatt sem lehetnek egymás tükörképei: előbbi pár millióból, utóbbi milliárdokból gazdálkodhat. Bár a politikai szereplők szóban hangsúlyozták az MMA függetlenségét, az függetlennek soha nem volt mondható, erről az alapító Makovecz Imre szavai is biztosítottak minden kételkedőt – most jött el az idő arra, hogy Orbánék úgy gondolják: köztestületté kell nyilvánítani és használni kell az akadémiánkat – fogalmazott a később elhunyt építész a Hetek című hetilapnak adott interjújában. Már az új szerepkör megalapozásakor törvénymódosítás kellett ahhoz, hogy az MMA köztestületként olyan tulajdont kapjon, mellyel elláthatja feladatait. Az intézmény Alaptörvénybe való beemelése kapcsán Makovecz radikálisan nyilvánult meg – nem érdekel az idegenszívűek viselkedése. Ha az akadémia enyhén fasisztikus, enyhén náci és így tovább, engem ez az ítélet nem érdekel, mert azok az emberek sem érdekelnek, akik a szívüket és a zsebüket is eladták egy olyan világnak, amely ezt az országot fel akarja számolni – fogalmazott az MMA alapítója.
Az Orbán-kormány által milliárdokkal kitömött köztestület első évei a sorozatos kilépésektől és állandó kritikától volt hangos. Fekete György elnök botrányos megszólalásai nyomán közös nyilatkozatban határolódtak el az MMA-tagok a vezetőtől.
Az elmúlt években szinte elült a botrány a szervezet körül, legutóbb Cserhalmi György szókimondó székfoglaló beszéde – amelyről lapunk számolt be elsőként – váltott ki kisebb lármát, de egy biztos: miközben az MMA egyre inkább erősödött, az MTA gyengült az Orbán-kormány regnálása alatt. Az MMA-hoz került a Pesti Vigadó, és kifogásolható úton a Műcsarnok is, továbbá számos más fővárosi épület. 2019-ben a kormány az MTA, a hazai és nemzetközi tudományos élet tiltakozása ellenére elcsatolta az MTA kutatóintézeteit, Kutatóhálózata nélkül az akadémia legfontosabb intézményrendszere nélkül maradt, és alappal aggódtak amiatt, hogy egyszerű tudósklubbá válnak. A 2019-ben ellenállást tanúsító Lovász Lászlót az akadémiai elnöki székben Freund Tamás agykutató követte, aki már elnökjelölti kampánya idején azt ígérte, helyreállítja a kapcsolatot a kormánnyal. A sorozatban harmadik természettudós elnökké választásával a bölcsészet és társadalomtudományok ismét kisebb szerepet kapnak, a döntés viszont tökéletesen illeszkedik a társadalomtudósokat rendszeresen támadó kormányfő logikájába. Igaz, Orbán Viktor nemcsak a bölcsészeket kritizálja: „Magyarországon is mindenkiből tudóst, művészt akarnak faragni, olyanokat, akik a munkát ki akarják kerülni.” – mondta 2012-ben.
Freund Tamás a miniszterelnöknek még 2018-ban írt levelében a kutatóintézeti hálózat elvételét elsősorban azért nem tartotta jó ötletnek, mert félt a kutatók tömeges kivándorlásától - írta meg Qubit. Freund ugyanakkor azt is kifejezte, hogy bizonyos intézetek felőle egészen nyugodtan mehetnek a süllyesztőbe. Mint írta, "a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot" - írta levelében, amelyet a Qubit idézett.
„Pont, mint Angliában vagy Franciaországban”
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter az esemény után válaszolt a Népszava pár kérdésére. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a miniszter egy hónapja az Infostart Rádió Aréna című műsorában beszélt röviden a nemzeti intézmények finanszírozásának felülvizsgálatáról, az új rendszerben projektalapon fog eldőlni, a kultúra területén ki milyen mértékben részesül állami támogatásban. Az új rendszert most alakítják ki – egy modell fog életbe lépni, mely egységesen tudja mérni egy adott intézmény teljesítményét – fejtette ki a miniszter, majd a kérdésre, ezt mégis milyen módon lehet mérni, úgy válaszolt – ezt akár a nézőszám, látogatószám alapján, így kiderül, hogy egy adott intézmény hány embert tud megmozgatni, ki mennyi mecenatúrát tud behozni. Nyilván nem lehet ugyanazt elvárni egy járási intézménytől, mint egy budapestitől, de átláthatóvá válik a rendszer. – Az Aréna novemberi adásában nem vált világossá, ez az új finanszírozási rendszer csupán a nemzeti intézmények esetében lép érvénybe, vagy ez alapján bírálnak-e el más kulturális kezdeményezéseket, lapunk kérésére Csák János tisztázta – minden olyan intézményre ki fog terjedni ez az új rendszer, aki akár egy forint támogatást kap az államtól. Lesznek olyan nemzetstratégiai jelentőségű intézmények, melyek olyan kiemelten fontosak, hogy teljeskörűen finanszírozzuk a működését, máshol pedig ez projektalapon fog eldőlni, pont mint Angliában vagy Franciaországban – mondta a miniszter.
Az akadémia függetlenségéről szóló vita azóta elhalkult, és amíg az MTA-hoz tartozó kutatóhálózatot kiéheztették, az Orbán-kormány által kiszervezett kutatóintézetek jelentős állami forrásokhoz jutnak - írta meg a HVG.
A mostani MMA-MTA stratégiai megállapodás erősíti a két akadémia és az Orbán-kormány kapcsolatát. A két elnök és a megszólaló Csák János miniszter is a kultúra és a tudomány szoros kapcsolatáról beszélt, a magyar kultúrát akadémiai szinten képviselő SZIMA-ról nem tettek említést. Freund Tamás, az MTA elnöke úgy fogalmazott: „a két akadémiában megérett a felismerés az együttműködésre”.
Új tagokkla bővült a SZIMA
A SZIMA 2022. december 13-ai Közgyűlése alapján a Széchenyi Akadémia az alábbi tagokkal bővült. Az Irodalmi Osztály tagja Garaczi László és Ungváry Rudolf lett, tiszteleti tagnak választották Csehy Zoltánt, Thomas Pynchont és Ilma Rakusát. Az Építőművészeti Osztályba választották Dobai Jánost és Patonai Dénest, tiszteleti tagnak pedig Macalik Arnoldot. A Képző- és Iparművészeti Osztály új tagjai: Csanádi Judit, Kicsiny Balázs, Pócs Péter és Viktor Hulík tiszteleti tag. A Mozgókép- és Színházművészeti Osztály tagja lett Fullajtár Andrea és Szeredás András. A Zenei Alkotóművészeti Osztály tagja lett Csalog Gábor és Lukács Miklós, tiszteleti tagja pedig Fabio Nieder.
