Információink szerint a jövő heti utolsó kormányülésen születhet végleges döntés az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről. Ha a kabinet jóváhagyja Takács Péter egészségügyi államtitkár javaslatát, mintegy 180-200 milliárd forintos forrásból két részletben 2023 és 2024 elején nőhet a bérük. Mint arról korábban beszámoltunk, az alap- és középfokú végzettségűeknek e két alkalommal együtt átlagosan 32 százalékos, míg diplomásoknak átlagosan 55 százalékos emelést javasol az erről szóló koncepció.
Lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke elmondta: a közelmúltban többször is egyeztettek Takács Péter államtitkárral a bérfejlesztésről, bíznak benne, hogy a januári, a korábban már jelzett 10 százalékos orvosi béremeléssel együtt megkapják szakdolgozók is a maguk első lépcsőjét. Enélkül ugyanis a szakdolgozók jelenlegi 27 százalékos béraránya 22 százalékra esne az orvosokéhoz képest. Balogh Zoltán hozzátette: most a jövő év elején legalább egy olyan léptékű emelésre, azaz minimum plusz 30 százalékra lenne szükségük, amellyel nemcsak megőrizheti az egészségügy más ágazatokkal szemben a versenyképességét, de még egy kis előnyt is szerezhet.
Az Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) néhány napja levélben kért tájékoztatást Pintér Sándor belügyminisztertől a konkrét béremelések mértékéről üteméről. Választ még nem kaptak. Lapunknak Soós Adrianna, a FESZ elnöke elmondta: egyre nagyobb a bérfeszültség, mind nehezebben viselhető el, hogy a szakdolgozók fizetései ennyire lemaradnak az orvoskollégáikétól. Az egészségügyi törvények parlamenti módosítása a szakdolgozók terheit is növeli. Például az érintetteknek intézmény centralizációval módosuló munkaszerződéseikben vállalniuk kell a kirendelhetőséget is. A jelenlegi magas infláció mellett több műszakot vállalva sem tudnak megélni a fizetésükből. Ezért egyre több dolgozó mondja fel az úgynevezett önkéntes túlmunkára vonatkozó szerződését és sokan döntenek úgy, hogy elhagyják a szakmát.
